NAPLÓK: Páli levelek Legutóbbi olvasó: 2026-09-12 17:55 Összes olvasás: 19654| 87. | [tulajdonos]: 35. | 2012-03-17 15:37 | Harmincötödik levél
Dr-ága Mégisanyum, Sssst Pál!
Belátom, tévedtem, a legszívesebben a lábad elé borulnék, összekulcsolván a térded, és zokognék a szívedre hajolva. Ismerd el, nem kis tornamutatvány lenne, tán értékelnéd Te is. Most olvasom, hogy március 21-én, a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján, amikor az évből már csak 285, azaz kettőszáznyolcvanöt nap lesz hátra, s hogy Neked, Dr-ága Mégisanyum, mennyi, azt csak a Jóisten tudja, meg még talán Viktorina barátnéd, igen, egyetemi tanári kinevezési okiratokat adsz át a Sándor-palotában. Mentségedre szólva, bár figyelmen kívül hagytad a Számotokra baljós egykor volt állami ünnepet, akkor lesz a tavaszi napéjegyenlőség napja is, és egyben a tavasz, a gyönyörű tavasz kezdete. S persze, ünnep ez a nap, javaslom, legyen megint nemzeti és hivatalos, hiszen ekkor mondott le, 2009-ben az MSZP kongresszusán Fletó, aki nektek úgy hallom, nem nagy barátotok, de akkora már a parasztvakítás ebben az országban, hogy én már egyedül és kizárólag Neked hiszek. Szóval, Dr-ága Mégisanyum, remélem, az egyetemi tanárok örömmel fogadják Tőled a kinevezésüket, bizony, gondolom, még kezet is fognak Veled, mint az ország első s ráadásul legjelesebb emberével, mit tehetnének mást. Inkább száradjon le a kezük, mint hogy elveszítsék az állásukat ebben a nyomorú időben. Hiába üzented nekik is március 14-én, hogy ébredjen fel jogos nemzeti önérzetük, rég el van az altatva már. Viszont persze a magyaroknak, azazhogy nekünk, öndefinitíve, a tavasz legalább a természetünket felébreszti, igen.
Gyönyörű beszédet mondtál tehát a Kossuth- és a Széchenyi-díjak átadásakor, megdobogott a szívem, felröppent a lelkem, mint páva a vármegyeházára. Vajon ki írhatta? S még inkább: honnan másolhatta Neked? Tudás, szépség, siker: ez mind így együtt, bizony, Dr-ága Mégisanyum, Sssst Pál, nagyon igaz! Ami a leginkább meghatott a beszédedből, azon el is sírtam magam. Bocsásd meg, hogy idézőjelbe teszem, bár végül is nem szokás, és ráadásul erkölcstelen is: „A régvoltak tartást adnak... De a munkát nem végzik el helyettünk!” Dehogynem, a mellékelt ábráról sajnos lemaradtál, pedig ott a helyed.
Ezer ambrózia csókkal a Te:
Angyal Kád
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
