NAPLÓK: Magyar szólások Legutóbbi olvasó: 2026-06-13 07:03 Összes olvasás: 33106| 39. | [tulajdonos]: Taknyát es | 2011-10-12 21:35 | Taknyát is…
Hejj, a régi üdőbe de szegény es vót a paraszt! Nem vót annak csak kapca a bocskorába, az es csak a szétszakadozott ingibül vót hasogatva. Nem vót annak prémess kabáttya, csak zsákvásznat terített a vállára ha fázott, de nem vót annak alsóruvája se, csak egy halom csupa fót, mire reáfércelte az asszony a nadrágot. Mán mit annak hítt. Dohánnya es sokszor csak gyiólevél vót. Így éltek, oszt méges felnevelődött a sok pulya, oszt azoknak es lett a szegénységbül továbbá részesedéssük, mikor megházasottak, vagy férjhementek. Könnyü vót adnyi a semmibül. Bezzeg az urak! Azoknak születéssük okán kijárt mindenbül a legjobb. Vót azoknak szattyánbűr csizmájuk, paszomántos posztónadrágjuk, sejjmes dolmánnyuk, meleg kacagánnyuk, prémmes süvegük, tajtékpippájuk, meg aranyuk az erszényükbe. A dohánnyuk es idegenyfődi vót, a magyar már nékik nem derogált. Nékik járt minden. Mer vót. Hogyosztán mindez a parasztnak a véribül vót, az a háromlábú, lőtéri döglött kutyát se érdekelte annakidején.
Azér hajják, a magyar parasztot se kell félteni, mindég megvót annak a magáho való esze. Tuggyák maguk példának okéjér, hogy mi az, mit a paraszt elvét, az úr meg a zsebébe hordozza? No, ha nem, megmondom. Hát a takony. Merhogy a paraszt az órrát két ujja közé veszi, s a taknyát az órrábul csak kicsapja a fődre, míg az úr zsebkendőbe fujja bele, oszt mindég viszi magával a taknyát es. No, ezér mongyák a fukar gazdagokra az eszes magyar parasztok azt, hogy:
„Taknyát is zsebében hordozza.” | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
