NAPLÓK: Janus naplója
Legutóbbi olvasó: 2026-10-30 00:54 Összes olvasás: 25817| 180. | [tulajdonos]: majdnem versek | 2026-08-18 22:13 |
Janus. Augusztus
Ropogva fáj a bicegő nyár lába,
rozsdás tincs leng vén zöld hajába,
ahogy lép a reszkető délibábon,
felém súg: Megvénültünk, barátom.
A kútnál búsuló gém, meghajolva,
mintha egy sírvirágot szagolna,
hisz oda a víz, ellopta az aszály,
rozsdás ravatalon a tetszhalott táj.
Felhőtlen az ég, tiszta patyolat kék,
megsárgult erdőt simít a messzeség,
nem jár a szél és egy madár se száll,
szita a Nap , véres napfényt szitál.
Ropogva fáj a bicegő nyár lába,
hajlott hátú idő ballag utána,
megy az alkony is, sajog keze lába,
csillagszitkot szór az esti félhomályra.
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
