Ingrid: Fikciók



 
2856 szerző 40067 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Demény Péter
  Egy fehér papírlap
Új maradandokkok

Francesco de Orellana: én oda fel nem megyek
Molnár Attila: Tibitebitangó (jav.)
Tamási József: jelolvasás
Francesco de Orellana: két lábbal ülök a szélén (áramvonalasított verzió)
Karaffa Gyula: Korán
Tamási József: error
Bátai Tibor: egy-ügyű sorok [három tételben ugyanarról]
Türjei Zoltán: Bőrön belül
Ur Attila: Szekér
Szakállas Zsolt: Vadhajtás
FRISS FÓRUMOK

Zima István 1 napja
Ötvös Németh Edit 1 napja
Metz Olga Sára 1 napja
DOKK_FAQ 1 napja
Mórotz Krisztina 1 napja
Nagyító 1 napja
Veres Mária 1 napja
Bak Rita 1 napja
Ur Attila 1 napja
Farkas György 1 napja
Konta Ildikó 2 napja
Tamási József 2 napja
Szilasi Katalin 2 napja
Szakállas Zsolt 2 napja
Bátai Tibor 2 napja
Kránicz Szilvia 2 napja
Türjei Zoltán 2 napja
Skaliczki Péter Nimród 3 napja
Pataki Lili 3 napja
Pintér Ferenc 3 napja
FRISS NAPLÓK

 A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS 1 napja
Hetedíziglen 1 napja
Macska 1 napja
ELKÉPZELHETŐ 2 napja
Etzel Mark Bartfelder 2 napja
Metz-Művek 2 napja
négysorosok 3 napja
Minimal Planet 3 napja
az univerzum szélén 7 napja
Játék backstage 7 napja
Vezsenyi Ildikó Naplója 8 napja
Vendég 10 napja
útinapló 10 napja
Ötvös Németh Edit naplója 11 napja
Conquistadores 12 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: Ingrid
Legutóbbi olvasó: 2026-06-13 00:16 Összes olvasás: 4121

Korábbi hozzászólások:  
8. [tulajdonos]: Fikciók2021-02-13 16:25
Ma elgondolkodtam a hírek hallatán…

Az emberek vajon mennyire tudják globálisan felmérni, átlátni tetteik következményét?
Nem látom, hogy a múltban elkövetett események miért kerülnek felszínre –módosulva, mint egy vírus.
Az alagút végét is akkor látni, ha már majdnem kijutottunk belőle.

Aki nagy pontnak képzeli magát, és birtokolja az összes írásjelet, nem ismeri az univerzum delete gombját? (Első irodalmi utalás)

Mi marad utánunk? Évezredekig őriztük a pergameneket, most meg algoritmusok rögzítik, kódolják, vizslatják a digitális jelünket, ez mennyire jogos felügyelet?
Egyszer minden összeomlik…

Az adatvédelem kikerülhetetlen.
Bármit szeretnél elolvasni, előtte, el kell olvasnod azt a 40 -50 oldalt posztonként. Ha nem teszed, akkor legyintesz, beletörődsz a mindennapokba. Naponta eljátszod újra, ezt az elfogadást. Következményét sejted, de még kicsi a tapasztalatod.
Miért kell minden emberi mozzanatot dokumentálni? A hétköznapok jeleit rögzíteni.

A gondolat a saját fejében mennyire szabad, ha naponta pszichikailag befolyásolják, terhelik.
Az érzékeny lelkeket kinyírja. (Ez volt a második irodalmi rész)

Előzményeinket törölhetjük visszamenőleg, de ami az éterbe egyszer felkerült, az ott marad. Ez is, vagy törlik…

Mi marad látható, és ha igen, mennyi a jelentősége?

Milyen gyógyszer az, ha két A4-es oldal tájékoztat, én szóltam! - így magad vállalod a következményeit.

Az orvosságból gyógyszer lett. Amíg az ember hinni képes, addig manipulálható.

Elkerülhetetlen a fejlődés, ezt tudjuk. Túlfejlődtünk?

„Nézd a világot, ne tapasztald!" – ahogy a természetfilozófusok gondolkodtak a tudományos forradalom előtt. Most meg tapasztaljuk, de vajon mennyire látjuk?

Miután beindult az iparosodás kb. 120 év alatt tönkretettük évezredek folyamatos haladását.

Személy szerint nem tudom követni.
A nagy szabadság kitermelte a bezártságot.

Jó a pozitív embereknek, jó a tudatlanoknak, jó az erőseknek…
Akkor most, kinek rossz?

A jojot kr.e 500-ban is ismerték

Wikipédia részlet…

A jojó a ma ismert formáját a Fülöp-szigeteken kapta, a „yo-yo” szó egy helyi nyelven azt jelenti, „gyere-gyere” A jojó tehát nincs fixen rögzítve a spárgához, hanem a keletkezett hurokban szabadon tud forogni. Ez az apró, de annál fontosabb módosítás egészen kifinomult mozdulatokat tesz lehetővé: a jojó eldobása után leszalad a zsinegen, ezután egy ideig hagyhatjuk szabadon forogni, majd a csukló megrántásával ismét visszahívhatjuk. Ha eközben például rövid időre leengedjük a földre, a forgása miatt elgurul valamelyik irányba. Ezt a trükköt nevezik igen szemléletesen sétáltatásnak. Megrántáskor a jojó azért jön vissza, mert a rántás hatására egy pillanatra megnő a súrlódás a zsineg és a tengely között, és ez már elég ahhoz, hogy feltekeredjen.



Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2026-03-30 15:49 ŐK
2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2026-06-11 18:12   új fórumbejegyzés: Zima István
2026-06-11 18:10   Napló: A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS
2026-06-11 18:01   új fórumbejegyzés: Zima István
2026-06-11 17:43       ÚJ bírálandokk-VERS: Kási Ferenc/ Francesco Padló
2026-06-11 15:54   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2026-06-11 15:38   új fórumbejegyzés: Metz Olga Sára
2026-06-11 15:36   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2026-06-11 15:30   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2026-06-11 15:26   új fórumbejegyzés: Zima István
2026-06-11 15:18   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit