NAPLÓK: Anya Legutóbbi olvasó: 2026-07-30 05:29 Összes olvasás: 12111| 3. | [tulajdonos]: 3. | 2011-08-03 14:24 | Magas volt, karcsú, kék szemű, fiatal korában megnyerte a Kontakta nevű vállalat szépségversenyét. Információ-morzsák alapján, melyeket a férjeitől szereztem, majdnem biztos vagyok benne, hogy azt hitte: lesz belőle valaki. Engem tizennyolc éves korában szült meg, a fogantatásom körülményeiről apám így számolt be egy ritka, őszinte pillanatában: „Elmentem valami házibuliba, ott láttam meg anyádat. Magas volt, feltűnően szép, jól táncolt, és közben rettenetesen bepálinkázott. Összehányt mindent, aztán elterült, úgy kellett magához téríteni. Én voltam, aki magához térítette, és attól fogva jártunk. Halálos, nagy szerelem volt első látásra. Nemsokára kiderült, hogy állapotos, és mindkét család tiltakozása ellenére eljegyeztük egymást.” (Kibaszott kamaszok)
Apám festő-mázolónak tanult, és az is lett. Anyám gépírónőként helyezkedett el a Csepeli Bíróságon, és annyira jól dolgozott, hogy a főnöke megígérte neki, nemsokára kinevezi a gépírónők vezetőjének. Azt hiszem, ez csak az első lépés lett volna azon a hosszú, diadalmas úton, amelyet anyám égszínkék lelki szemeivel maga előtt látott. Ám ezt az első lépést egy olyan kolléganője tette meg helyette, aki időben leérettségizett. A történet szerint, amikor anyám értesült a hírről, dührohamot kapott és a főnöke felé hajított egy írógépet, az meg emiatt kirúgta. Anyám úgy érezte, olyasmit vettek el tőle, amit neki rendelt az ég, érettségi ide vagy oda. Úgy érezte, kilopták a marsallbotot a retiküljéből, derékba törték a karrierjét, még mielőtt elkezdődött volna. Hitszegők és bitorlók vették körül, ármány és fölösleges paragrafusok, csapdába csalták, lelke legmélyéig sértette meg ez a kegyetlen világ. Később felvették a Kontaktához, megnyerte a maga szépségversenyét, de a kétes dicsőség nem tartott sokáig. Előrelépni nem maradt esélye. Szerintem soha többé nem is akart dolgozni, bár ezt nehéz lett volna bevallani vadonat új családjának, amelyben én már nem kaptam valódi szerepet. Pedig ha valaki, hát én megértettem volna. Munkások között nőttem fel. Gyerekkorom óta az a határozott véleményem, hogy a munka értelmetlen, totális szopatás. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
