NAPLÓK: 01
Legutóbbi olvasó: 2026-10-30 02:51 Összes olvasás: 8000| 20. | [tulajdonos]: 15 | 2016-11-09 18:53 |
Becsípődött várakozás.
Panna nem pöttöm. Panna szeret úgy gondolni magára, hogy rendíthetetlen. Minél nagyobb a tömege, a pályája annál biztosabb. Panna és a vonzás.
Egy éve várok a holnapra. Időnként kétségbeesetten kerestem mást, amire várni szoktak, csak hogy erre ne várjak annyira. Kerestem annyi magamat, hogy lassan egy baráti kör alakult ki belőlünk. Apropó apropók: mindenkinek több mindenkije van. Szellemképek. Ésszel felérhető, csak a szívemmel nem. Persze megkereshetem egy másik énemet, valakit a múltból, szellemeket keresnék. Túlvilági vonzás ideát. Kopogtatom az asztalt, kopogtatok az ajtókon. Ez a van nemvan.
Mindenkinek több, súly ez is, de nekem egyszerre csak egy Hold fér bele. Vagy egy Föld. Vagy egy Nap. Egy nap.
A Férfi. A tömegben. A férfiak között. Zűrhulladékok Panna pályáján. A rakéta készenlétben, hátha nem Hold, hanem meteor. Az általam ismert adatokkal kalkulálva Holdnak kell lennie. Mert ha Nap, akkor én Vénusz, bolygónak bolygó, de. Majd csillagnak látszom, ha. Ha vörös törpe, akkor? Arra nincs rakéta, ugye?
Panna nyaka becsípődött pár napja. Amint elengedte Zsánnt, a Darkot, a váll, a fej helyrejött. Holnap másik főszerep: ismerjük meg Katát, makranctalanul. Egy éve szelidítik erre.
Aztán már csak én leszek. A saját tömegemben. Vagy Holddal, vagy Nappal, vagy egy kilőtt rakétával.
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
