NAPLÓK: eCaLTkuPkpYYOHatk Legutóbbi olvasó: 2026-09-13 05:17 Összes olvasás: 20360Olvasói hozzászólások nélkül| 4. | Kert Elek: Füstszag és spontaneitás | 2011-04-07 22:05 | G: Ez nem tekinthető iránynak. Nyald meg a lábujjadat, és egy kicsit lengesd körbe.
R: Nem, inkább te nyald meg helyettem.
G: Hajlandó vagyok elejteni az egész témát.
R: Persze, én is megnyalhatnám a tiedet.
G: Köszönöm, nem tartok rá igényt.
R: Még meg is lengetem neked.
G: Az isten szerelmére, mi van veled?
R: Kedves vagyok - ennyi az egész.
G: Bejöhet valaki. Voltaképpen ez az, amire számítunk. Végső soron.
R: Talán mind halálra gázolták egymást a tolongásban... Ordíts egyet nekik. Valami kihívót. IZGASD FEL ŐKET.
G: Bizonyos kerekeket mozgásba hoztak, azoknak megvan a maguk tempója, és mi erre vagyunk... kárhoztatva. Minden egyes mozdulatot egy előző mozdulat diktál - ez a rend értelme. Ha elkezdjük az önkényeskedést, csak fejetlenség lesz belőle: legalábbis ezt kell remélnünk. Mert ha történetesen - értsd meg: történetesen - fölfedeznők, vagy csak gyanítanók, hogy a mi spontaneitásunk része volt az ő rendjüknek, tudhatnánk, hogy el vagyunk veszve. Egy kínai a Tan-dinasztia idején - és e meghatározásból kifolyólag filozófus - azt álmodta, hogy ő egy pillangó, és ettől a perctől fogva sohasem volt benne egészen bizonyos, nem az a pillangó álmodja-e, hogy ő egy kínai filozófus. Irigyelhetjük e kettős biztonságot.
R: Tűz van!
G: Hol?
R: Semmi baj - csak illusztrálom a visszaélést a sajtószabadsággal. Bebizonyítandó, hogy létezik ilyesmi. ... Senki se mozdul. Hogy égnének porrá cipőstül. (Elővesz egy pénzt. Feldobja. Elkapja. Megnézi. Visszateszi.)
G: Mi volt?
R: Micsoda?
G: Fej vagy írás?
R: Ja. Meg se néztem.
G: De megnézted.
R: Ja, megnéztem? Igaz is - valami dereng.
G: Mi az utolsó dolog, amire vissza tudsz emlékezni?
R: Nem akarom, hogy emlékeztessenek rá.
G: Átkelünk a megfelelő hidakon, ha rákerül a sor, aztán felégetjük magunk mögött, és semmi nyoma nem marad a vándorutunknak, csak a füstszag emléke és valami sejtelem, hogy valaha könnybe borult a szemünk. | |
Olvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkül| 2. | Kert Elek: 27:3 - neked mennyi? | 2011-03-12 18:32 | (Nekem úgyse lesz naplóm, te meg úgyse vagy kíváncsi rám, nesze egy kis klasszikus.)
G: Azt gondolom, elmondhatjuk, hogy valamelyest előbbre jutottunk.
R: Gondolod?
G: Azt gondoltam, ennyit elmondhatunk.
R: Azt gondolom, annyit elmondhatunk, hogy nevetségessé tett bennünket.
G: Persze, közel jártunk a csontja velejéhez.
R: (kifigurázva) "Kérdés-felelet. Járt utat a járatlanért!" Csúffá tett bennünket elejétől végig.
G: Egyszer vagy kétszer talán átejtett bennünket, de úgy éreztem, nyertünk egy kis tért.
R: (egyszerűen) Vérünket vette.
G: Nem mondom, szerzett egy kis előnyt.
R: Huszonhét-három, csekélység, és erre te azt mondod, hogy szerzett egy kis előnyt! VÉRÜNKET VETTE.
G: No, és a kibúvóink?
R: Ó, a kibúvóink nagyszerűek voltak. "Hívattak ide?" - kérdezte. "Uram, hívattak ..." Azt se tudtam, melyik lábamra álljak.
G: Volt hat szónoki kérdése...
R: Kérdés-felelet volt, a javából. Huszonhét kérdést szegezett nekünk tíz perc alatt, és háromra felelt. Csak vártam, hogy kirukkolj a MÉLYREHATOLÁSSAL. "Mikor kezd már a MÉLYÉRE HATOLNI?" - kérdezgettem magamban.
G: És két ismétlése.
R: Ketten alig tudtunk kinyögni egy értelmes kérdést.
G: A TÜNETEIT megtudtuk, nem?
R: Fele annak, amit mondott, nem azt jelentette, amit mondott, a másik fele pedig nem jelentett semmit.
G: Meghiúsult becsvágy, sérelemérzés - ez az én diagnózisom.
R: Hat szónoki kérdés meg két ismétlés, maradt tizenkilenc, amiből tizenötre tudtunk válaszolni. Mit nyertünk ezzel szemben? Deprimált!... Dánia börtön, és ellakna egy csigahéjban is; egy kis árnyjáték a nagyravágyás természetéről, amely azonban egyszer sem ereszkedett le példákhoz, és végül egy közvetlen kérdés, amely elvezethetett volna valamerre, és el is vezetett ahhoz a tanulságos állításhoz, hogy megismeri a sólymot a gémtől.
| |
Olvasói hozzászólások nélkül
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
