Mórotz Krisztina : Bölcsődal három hangra



 
2858 szerző 40132 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Demény Péter
  Egy fehér papírlap
Új maradandokkok

Szakállas Zsolt: a baj.
Bátai Tibor: Közmagyar [hommáge à Cseh Tamás] 2.0
Tímea Lantos: Szélesvásznú
Bátai Tibor: Áthallás [2.0]
Ötvös Németh Edit: puncsfagyi jav.
Tikkel Lajos: A romkocsmában merengőhöz
Mórotz Krisztina: Átbillenés
Bátai Tibor: Triád (2.0)
Zima István: Az igazi győztes
Valyon László: Törpék
FRISS FÓRUMOK

Tamási József 10 napja
Tímea Lantos 10 napja
Ötvös Németh Edit 10 napja
Ur Attila 10 napja
Péter Béla 10 napja
Szakállas Zsolt 10 napja
Zima István 10 napja
Bátai Tibor 11 napja
Pálóczi Antal 11 napja
Tikkel Lajos 11 napja
Paál Marcell 12 napja
Tóth Gabriella 13 napja
Mórotz Krisztina 13 napja
DOKK_FAQ 15 napja
Szilasi Katalin 15 napja
Katalin Szilasi 15 napja
Kiss-Teleki Rita 16 napja
Béla Péter 17 napja
Gyors & Gyilkos 18 napja
Nemes Máté 19 napja
FRISS NAPLÓK

 Minimal Planet 10 napja
az univerzum szélén 11 napja
Hetedíziglen 12 napja
Holle anyó :-) 13 napja
Baltazar 13 napja
ELKÉPZELHETŐ 13 napja
Janus naplója 17 napja
Játék backstage 17 napja
négysorosok 21 napja
szilvakék 23 napja
útinapló 25 napja
Nyakas 25 napja
nélküled 29 napja
Szuszogó szavak 42 napja
Paricska. Életmű 51 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Mórotz Krisztina
Bölcsődal három hangra

Egy szobrot nézek.
Mozdulatlan,
mégis hallom a dalát.
Teste íveiben kecsesség,
a nyugalom, a játék
és a szeretkezés lüktetése.
Az ének,
egy gyermek bölcsője fölött született,
a csend,
a halál előtt a küszöbre telepedik.

A tó partján állok.
A víz sötét, mély,
felszínén ezernyi csillámlás.
Egy kagylót tartok a kezemben,
lassan engedem el,
nézem, ahogy süllyed,
ahogy én süllyedek magamba,
ahogy öregszem.
A buborékok köré gyűlnek,
lassan emelkednek,
mint az idő apró lélegzetei.


Fölöttem a Hold,
mozdulatlan,
mégis változó,
mint Hekaté arca.
A víz tükrében három alak áll:
a gyermek,
aki egykor én voltam,
a nő,
aki lettem,
és az öregasszony,
aki majd leszek.
Mindhárom hang egyszerre szól bennem,
mint egy bölcsődal,
amit egyszerre álmodunk,
amire vágyunk
és emlékezünk.
A Hold fényében a szobor életre kel.
Karjai lendülnek,

szemhéja lecsukódik,
arcán boldogság és fájdalom.
Bennem énekel,
bennem szeretkezik,
bennem játszik a vízzel,
mint gyerek a parton.
A tó fölött hirtelen csönd lesz.
Hekaté árnya mozdul a Hold fényében,
három arc váltja egymást,
három hang egy dallá fonódik.
Ő a kapu,
az út,
és a tükör,
amelyben meglátom magam.
A kagyló végül eléri a mélyet.

De a dal még visszhangzik –
a gyermeké, aki álmodik,
a nőé, aki vágyik,
és az öregasszonyé, aki emlékezik.

A Hold fölém hajol,
és én megborzongok,
mint medúza a hóban.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2025-11-06 19:24:05
Utolsó módosítás ideje: 2025-11-06 19:24:58


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2026-03-30 15:49 ŐK
2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2026-09-01 18:47   új fórumbejegyzés: Tamási József
2026-09-01 18:11   új fórumbejegyzés: Tímea Lantos
2026-09-01 17:44   Napló: Minimal Planet
2026-09-01 17:30   Napló: Minimal Planet
2026-09-01 16:21   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2026-09-01 16:21   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2026-09-01 16:21   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2026-09-01 16:13       ÚJ bírálandokk-VERS: Vaskó Ági Pengető közmondás /okban /
2026-09-01 15:27       ÚJ bírálandokk-VERS: Kiss-Teleki Rita újrakezdve
2026-09-01 14:19       ÚJ bírálandokk-VERS: Ur Attila Kálvária