Péter Béla : Újfalusi kevert



 
2856 szerző 40067 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Demény Péter
  Egy fehér papírlap
Új maradandokkok

Francesco de Orellana: én oda fel nem megyek
Molnár Attila: Tibitebitangó (jav.)
Tamási József: jelolvasás
Francesco de Orellana: két lábbal ülök a szélén (áramvonalasított verzió)
Karaffa Gyula: Korán
Tamási József: error
Bátai Tibor: egy-ügyű sorok [három tételben ugyanarról]
Türjei Zoltán: Bőrön belül
Ur Attila: Szekér
Szakállas Zsolt: Vadhajtás
FRISS FÓRUMOK

Zima István 46 napja
Ötvös Németh Edit 46 napja
Metz Olga Sára 46 napja
DOKK_FAQ 46 napja
Mórotz Krisztina 46 napja
Nagyító 46 napja
Veres Mária 46 napja
Bak Rita 47 napja
Ur Attila 47 napja
Farkas György 47 napja
Konta Ildikó 47 napja
Tamási József 47 napja
Szilasi Katalin 47 napja
Szakállas Zsolt 47 napja
Bátai Tibor 47 napja
Kránicz Szilvia 47 napja
Türjei Zoltán 48 napja
Skaliczki Péter Nimród 48 napja
Pataki Lili 48 napja
Pintér Ferenc 48 napja
FRISS NAPLÓK

 A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS 46 napja
Hetedíziglen 46 napja
Macska 47 napja
ELKÉPZELHETŐ 47 napja
Etzel Mark Bartfelder 47 napja
Metz-Művek 47 napja
négysorosok 48 napja
Minimal Planet 48 napja
az univerzum szélén 52 napja
Játék backstage 52 napja
Vezsenyi Ildikó Naplója 53 napja
Vendég 55 napja
útinapló 55 napja
Ötvös Németh Edit naplója 56 napja
Conquistadores 57 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Péter Béla
Újfalusi kevert

A helytörténeti kutatás feladata egy adott település egészének (vagy egy részének), illetve települések egy csoportjának, kisebb-nagyobb tájegységnek (azaz egy országnál kisebb) terület múltjának feldolgozása
.
(első „beöntés”)

„Patrióta zigóta”

              Újfalura annyi, de annyi sajátos, mondhatni specifikus vonás jellemző, hogy párját ritkítja. Merő az eltérés. Lépten-nyomon szembesülhetünk az unikális jelenségekkel, történeti hagyatékkal ebben a bor-, sör- és pálinka motiválta világban. Újfalu bolygónk szélességi és hosszúsági vonalának azon pontján helyezkedik el, mellyel senki más ember fiai nem dicsekedhetnek, csakis az újfalusiak. Minden tudományos fórum és szimpozion egybehangzóan állapította meg, hogy a települést már az elmúlt évtizedekben is lakták. Lelkes patrióták, helytörténészek még ennél is továbbmentek. Hírrel hirdették leszármazási tételeiket, úgymint: elődeik volnának a hatvani kultúrában élő avarság, a hunság, szlávság, törökség, svábság és természetesen Árpád magyarjai legfőképpen. Ezt tetézte Matalin Katalin, nyugalmazott iskolai hivatalsegéd, temetői énekes különös álma, amikor is abban a bizonyos álomban tükörbe nézett, s azonnali „ahá élmény” keretében figyelt fel az arcvonásaiban megmutatkozó sumér karakterre! Eszerint aztán e temérdek falualkotó nációt minden körülmények között ki kellett egészíteni a soha itt nem járt népséggel, mégpedig a sumérséggel, akik ezek szerint szintén összeszűrték a levet az itteniekkel. Látható, hogy (a faluban élő Puporkák, Kánálasok, Lákátosok, Ráffáelek stb. valahogy nem kerültek be a falukutatók látókörébe, így aztán ezen egyedek az óta is nagy bizonytalanságban élik életüket, már ami a faluidentitást, valamint a sajátjukat illeti) az olvasztótégely különös szintézisét adta a közösségalkotó emberi egyedeknek, akik itten képezik ezt a települést. Az újfalusi egyetemes történetírás aranylapjain fényeskedik az a néplélek-specifikus felismerés is, miszerint a lelki struktúrák, s a csillagzat együttállása, valamint az emberi fajták megnemesülésének példa nélküli kiteljesedése, mintegy kikristályosítá a tehetség elemi megmutatkozását. Már a két világháború között Napnál világosabb volt az a tendencia, amely a csoportkohézió egyik legkiválóbb megnyilvánulása volt e honban, amikor is a falu munkaképes lakóinak 60,3 % -a, a főváros temetkezési intézeténél találta meg számítását.
            Égbekiáltó csúcs volt a maga idejében. A 3000 lelkes település nem kevesebb, mint 1386,9 fővel képviseltette magát a sírhantok világában.
             A Vasárnapi Újság 1933. április 1-i számában megjelent mélyre ásó riportjával pediglen végérvényesen a megérdemelt hírnév köszöntött lakóira, e derék falunak. Kiváló sírásók nemzedéke élt-halt itt a hívatásért. A legkitűnőbb hamvasztók generációi nőttek fel az idők folyamán. Ők vitték legtöbbre, ők lettek a századvégi rendszerváltás nyertesei. Számos temetkezési vállalkozás felvirágoztatói.

(Ha az aranyfogak mesélni tudnának!)





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2025-10-28 14:04:39
Utolsó módosítás ideje: 2025-10-28 14:33:37


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2026-03-30 15:49 ŐK
2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2026-06-11 18:12   új fórumbejegyzés: Zima István
2026-06-11 18:10   Napló: A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS
2026-06-11 18:01   új fórumbejegyzés: Zima István
2026-06-11 17:43       ÚJ bírálandokk-VERS: Kási Ferenc/ Francesco Padló
2026-06-11 15:54   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2026-06-11 15:38   új fórumbejegyzés: Metz Olga Sára
2026-06-11 15:36   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2026-06-11 15:30   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2026-06-11 15:26   új fórumbejegyzés: Zima István
2026-06-11 15:18   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit