Kaboldy Tamás : A magyar zászlót megénekelő népnemzeti magyar költészet a magyar múltból napjainkig



 
2856 szerző 40067 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Demény Péter
  Egy fehér papírlap
Új maradandokkok

Francesco de Orellana: én oda fel nem megyek
Molnár Attila: Tibitebitangó (jav.)
Tamási József: jelolvasás
Francesco de Orellana: két lábbal ülök a szélén (áramvonalasított verzió)
Karaffa Gyula: Korán
Tamási József: error
Bátai Tibor: egy-ügyű sorok [három tételben ugyanarról]
Türjei Zoltán: Bőrön belül
Ur Attila: Szekér
Szakállas Zsolt: Vadhajtás
FRISS FÓRUMOK

Zima István 47 napja
Ötvös Németh Edit 47 napja
Metz Olga Sára 47 napja
DOKK_FAQ 47 napja
Mórotz Krisztina 47 napja
Nagyító 47 napja
Veres Mária 47 napja
Bak Rita 47 napja
Ur Attila 48 napja
Farkas György 48 napja
Konta Ildikó 48 napja
Tamási József 48 napja
Szilasi Katalin 48 napja
Szakállas Zsolt 48 napja
Bátai Tibor 48 napja
Kránicz Szilvia 48 napja
Türjei Zoltán 49 napja
Skaliczki Péter Nimród 49 napja
Pataki Lili 49 napja
Pintér Ferenc 49 napja
FRISS NAPLÓK

 A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS 47 napja
Hetedíziglen 47 napja
Macska 47 napja
ELKÉPZELHETŐ 48 napja
Etzel Mark Bartfelder 48 napja
Metz-Művek 48 napja
négysorosok 49 napja
Minimal Planet 49 napja
az univerzum szélén 53 napja
Játék backstage 53 napja
Vezsenyi Ildikó Naplója 54 napja
Vendég 56 napja
útinapló 56 napja
Ötvös Németh Edit naplója 57 napja
Conquistadores 58 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Kaboldy Tamás
A magyar zászlót megénekelő népnemzeti magyar költészet a magyar múltból napjainkig

1.
Sumér volt az apám, anyám,
De én magyar leszek,
Kiégetett agyagtáblán
Ím nektek üzenek.
Matyómintás Gilgamesnek
Pulikutya őrzi nyáját,
Tulipános ládájában
Tartya rokolyáját.

Mezopotámia földje
Gémeskúttal telis-tele.
A zászlónk, s a nyélnek teste
Piros, fehér, zöldre festve.

Lám a magyar sohase, nem
Téveszthető össze mással,
A napnál is világosabb,
Itt áll ékes ékírással.

A két népség nem akárki,
Sumér, magyar dve bratanki!


2.
Mi a sztyeppén nyargalászunk,
Sokat mozgunk, így nem fázunk.

Nyilazgatunk, ordibálunk,
Nőt rabolunk, odébbállunk.

Mindent lopunk, amit látunk.
Ebből élünk, lovon hálunk.

Megdúljuk az összes népet,
Megdugjuk az összes némbert.

A fejekbe vágunk léket,
Felperzseljük a vidéket.

Piros, fehér, zöld a színünk,
Meglehetős rossz a hírünk.


3.
Mint a piros gyöngyvirágnak,
Mit besenyő férgek rágnak,
Mint haragos turul szemnek
Olyan színű a zászlónk fent.

Mint szigeti Margit lelke,
Mint szűz menyasszonyi kelme,
Középszíne mint a hónak,
Mint a szőre tök ősz lónak.

Mint éretlen csodaszarvas,
Mint a zöldre festett kardvas,
Mint térképen az Alföld,
A zászlónknak alja zöld.


4.
Kék a kökény, meg recece,
De nem a zászló teteje.
Mert annak piros a színe,
Mint a kisbírónknak feje.

Zászlóközép hófehér, sej!
Mint a frissen fejt kecsketej.

Nem jártunk mi iskolába,
Pórnép vagyunk mostanában.
Az agyunkban lila köd ül,
Báván fekszünk a tűz körül.

De azt tuggyuk itten falun:
Zöld színű a zászló alul.  


5.
Török álgyú mérföldre hord,
Miénk sokkal messzebb.
A töröknek lófarka van,
Nekem saját és szebb!

Ébren várunk végvárunkban,
Erőt érzünk a karunkban.
Védem a zászlónkat,
S megetetem lónkat.

Kirohantunk a várból,
Nem találok vissza.
Ezért biztos meg fog róni
A hős Bornemissza.

Ellőtték a fél lábamat,
Nem szorít a csizma.
Mint a veréb, ugrándozva
Megyek a lagziba.


6.
Süvegemen nemzetiszín rózsa,
Ajakamon édes babám csókja.
Elég volt már, fulladozom tőle,
El is megyek csatába előle.

A kezemben lobogó leng büszkén,              
Mint a bibe tavaszi ribiszkén.
Piros, fehér, zöld szín van ráhúzva.            
Tetű osztrák, szemét, kurva muszka!


7.    
Háromszínű magyar zászló, jaj de szép!
Talán bizony kisangyalok festették.
Tűzzük ki hát nyakra-főre sebesen
Falra, fára, gomblyukakba lelkesen.

Magyar virtus, magyar narancs, magyar szó,
Magyar puszta, télen hull a magyar hó.
Magyar vadkan, magyar agyar Gemencen,
Magyar fiúk rúgják a bőrt a gyepen.

Magyar nóta, magyar ugar, magyar por,
Magyar vizsla, Magyar Bálint, magyar bor.

Magyar itt a disznótoros tál,
Magyar volt a szalagtűző bál,
S az orfűi vidám tábor,
Éljen soká Jáki Gábor!


(Barátomnak, Jáki Gábornak)





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2018-04-05 14:21:57
Utolsó módosítás ideje: 2018-04-05 14:21:57


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2026-03-30 15:49 ŐK
2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2026-06-11 18:12   új fórumbejegyzés: Zima István
2026-06-11 18:10   Napló: A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS
2026-06-11 18:01   új fórumbejegyzés: Zima István
2026-06-11 17:43       ÚJ bírálandokk-VERS: Kási Ferenc/ Francesco Padló
2026-06-11 15:54   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2026-06-11 15:38   új fórumbejegyzés: Metz Olga Sára
2026-06-11 15:36   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2026-06-11 15:30   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2026-06-11 15:26   új fórumbejegyzés: Zima István
2026-06-11 15:18   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit