Mórotz Krisztina : Joplin ( jav.)


Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2841 szerző 38979 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK


 
Új maradandokkok

Tóth Gabriella: Talán
Tóth Gabriella: Katyvasz (eredeti)
Tóth Gabriella: téli kép
Tóth Gabriella: Se tovább
Tóth János Janus: Borul és derül
Tóth János Janus: Kitisztuló égbolt
Tóth János Janus: Kései sirató
Filip Tamás: Öröktől fogva ismered (K. I.-nek)
Filip Tamás: Meg fogod írni
Filip Tamás: Térkép
FRISS FÓRUMOK

Szőke Imre 15 napja
DOKK_FAQ 47 napja
Gyors & Gyilkos 47 napja
Nagyító 51 napja
Gyurcsi - Zalán György 69 napja
Karaffa Gyula 69 napja
Tóth Gabriella 69 napja
Pálóczi Antal 70 napja
Tamási József 70 napja
Bátai Tibor 71 napja
Ötvös Németh Edit 71 napja
Szakállas Zsolt 73 napja
Ocsovai Ferenc 74 napja
Mórotz Krisztina 75 napja
Vadas Tibor 76 napja
Egry Artúr 79 napja
Szücsi Csaba 79 napja
Valyon László 80 napja
Filip Tamás 80 napja
Serfőző Attila 86 napja
FRISS NAPLÓK

 JZS 60 napja
BImre2 61 napja
BImre 61 napja
Hetedíziglen 69 napja
Bátai Tibor 70 napja
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN II. 70 napja
ELKÉPZELHETŐ 70 napja
Gyurcsi 70 napja
Baltazar 71 napja
A vádlottak padján 71 napja
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 72 napja
nélküled 72 napja
PÁLÓCZI: BRÜSSZELI CSIPKE 77 napja
Vezsenyi Ildikó Naplója 77 napja
Polgári perem peremtörténete 77 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Mórotz Krisztina
Joplin ( jav.)



Fán szeretnék énekelni, mint gyermekkoromban,
cseresznye-fülbevalóval, plezúrral a térdemen,
semmi mást nem szeretnék, csak újból gyermek lenni.
A színpad messziről nézve olyan, mint egy mahagóni-tutaj,
billeg, mint egy hajóhinta,
a Big Brother hangol.
Nevetésem, mint egy bohócé,
ahogy törik rajta a fehér festék, a máz.
Kacagok, mint egy őrült,
ha valaki rám néz, elfordítja a fejét.

Kislány vagyok, a lábamon görkori.
Kárómintás szoknya, kezemben csokis sajt,
cirkuszban vagyok, elvesztem,
és egy néni mondja a nevem.
Kétcopfos kislány, haja végén mandarinnal.
Apa fonta szorosra, néha fájt, ahogy húzta,
de sosem mondtam neki.
Már nem vagyok kétcopfos kislány.

Őszinte vagyok, nem szégyellem a fájdalmat.
Eldobott kagylóba vagy söröskupakba léptem?
Szeretkezem veled, de haza egyedül megyek.
Kell a pia, mozaikok törnek kettőbe, ötbe.
Nem fáj semmi, nevetek.

Csúnyaságom, mint egy absztrakt festmény.
Egy pitypangot messze fúj a szél
Hangjegyek szállnak Texas felé.

Rekedt hörgésem sokkolja a világot.
Olyan, mintha orgazmusban élnék.
Napként égetem magam, a Holdban feltámadok.
Reggel hűtlenül kacsint szeretőm, a rozspálinka.
Üressé tesz a whisky.

Kell egy fotó, na, kipróbálod?
Akarsz ilyen fotót magadról velem? Még alá is írom.
Szeress bárki vagy, ezen az esős hétvégén.

Nem érdekel, ha összenéztek a hátam mögött,
sárga fénnyel szeretek,
kacagó zöld üvegek között.
Másnap nem tudom, ki kicsoda a bandából,
kocka lett, mozaik, ember, gyufa, alma, virág.
Akkordok csúsznak egymásba szeretetre éhesen.

Víz kell: víz a gyorsan folyó Óceánba.
Hörögve kapkodom a levegőt.
Robban a blues, sír a hang.

Érzelmek nélkül húz gatyát a férfi,
könyökömre támaszkodva nézem.
A spermája biztosan gesztenye ízű volt.
Minden mindegy, egyszer élünk.
Az utóíz a jó az egészben, mondja cinikusan.
Mézes körtének éreztelek, jó vagy bébi!

Kőrisfa hallotta a kiszakadt vágyam –
suttogtam a koncert végén –,
házat akarok fehér léckerítéssel.

Vasárnap, Istentisztelet.
Adj egy gyermeket, házat, Istenem!
Lovakat, tyúkokat, a férfi ne hazudjon,
szeressen, némán öleljen,
nézzen a szemembe, amikor simogat.
Adj jegenyéket az út mellett,
barackfénnyel szőtt meséket,
meséket, kisbetűkkel.

Koncert után muskátlit veszek,
pirosat, majd öntözöm.

Anyám keze készítette,
birssajtos süti a számban.

A furgonban egész úton,
óvta testem minden rezdülését.
Melegen tartott, "Nehogy megfázz nekem!"

A hotelben kifakult kék függöny,
hátára esett bogár a szobában,
ujjaim között porszemek.
Testem ringatom előre-hátra, mint a gyerekek.
Te is érezted ezt? — kérdezem sírva.
Te is bogár?
Utánad mászom, sovány testem enni kér,
mellem elfogyott, mint a vénasszonyoké.

Gyöngy gurul szét mindenfelé.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2016-12-07 17:52:04
Utolsó módosítás ideje: 2016-12-07 17:59:18


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-04-06 20:37   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2025-04-06 20:36   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos
2025-04-06 20:34   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos
2025-04-03 08:57   NAGYÍTÓ /Busznyák Imre:re: teszt/
2025-04-03 08:55   NAGYÍTÓ /Busznyák Imre:teszt/
2025-03-24 21:57   Napló: JZS
2025-03-23 14:22   Napló: BImre2
2025-03-23 14:18   Napló: JZS
2025-03-23 14:14   Napló: BImre
2025-03-17 18:12   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ