| KIEMELT AJÁNLATUNK |  |

| Új maradandokkok |  |

| FRISS FÓRUMOK |  |

| FRISS NAPLÓK |  |

| VERSKERESő |  |

| SZERZőKERESő |  |

| FÓRUMKERESő |  |

|
Válóczy Szilvia
Csoda
Mozog a jövő,
látom, ahogy hullámzik
az elrendelt idő
és peregnek a képek,
ahogy tested felé lépek
s te átölelsz,
akár egy birtokló éden
öledbe engedsz.
Lágyan lassú lázzal
gyengéden emelsz
napjaidba,
ez vágyott szerelmünk
legszebb akarata.
Teljességbe olvaszt
a belőled áradó Isten,
szabadon szárnyal
lelkünkben a minden,
mert te és én és a tér
időtlenül egymásba ér
és remegve emelkedik,
miközben lüktetve zenél.
Veresegyház, 2016. január 10.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2016-01-31 14:13:36 Utolsó módosítás ideje: 2016-01-31 14:13:36
|
|
|
|