Kalnivet Péter : Mo(c)sadék



 
2858 szerző 40132 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Demény Péter
  Egy fehér papírlap
Új maradandokkok

Szakállas Zsolt: a baj.
Bátai Tibor: Közmagyar [hommáge à Cseh Tamás] 2.0
Tímea Lantos: Szélesvásznú
Bátai Tibor: Áthallás [2.0]
Ötvös Németh Edit: puncsfagyi jav.
Tikkel Lajos: A romkocsmában merengőhöz
Mórotz Krisztina: Átbillenés
Bátai Tibor: Triád (2.0)
Zima István: Az igazi győztes
Valyon László: Törpék
FRISS FÓRUMOK

Tamási József 10 napja
Tímea Lantos 10 napja
Ötvös Németh Edit 10 napja
Ur Attila 10 napja
Péter Béla 10 napja
Szakállas Zsolt 10 napja
Zima István 10 napja
Bátai Tibor 11 napja
Pálóczi Antal 11 napja
Tikkel Lajos 11 napja
Paál Marcell 12 napja
Tóth Gabriella 13 napja
Mórotz Krisztina 13 napja
DOKK_FAQ 15 napja
Szilasi Katalin 15 napja
Katalin Szilasi 15 napja
Kiss-Teleki Rita 16 napja
Béla Péter 17 napja
Gyors & Gyilkos 18 napja
Nemes Máté 19 napja
FRISS NAPLÓK

 Minimal Planet 10 napja
az univerzum szélén 11 napja
Hetedíziglen 12 napja
Holle anyó :-) 13 napja
Baltazar 13 napja
ELKÉPZELHETŐ 13 napja
Janus naplója 17 napja
Játék backstage 17 napja
négysorosok 21 napja
szilvakék 23 napja
útinapló 25 napja
Nyakas 25 napja
nélküled 28 napja
Szuszogó szavak 42 napja
Paricska. Életmű 51 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Kalnivet Péter
Mo(c)sadék

Megütköznek ezen,
hogy lenyűgözve teszem,
megindultam
azon, hogy felvidultam,
letargiában vagyok,
ettől egy patáliát majd csapok,
ha könyörgésed elszomorít,
megpróbálom megtorolni,
remélem, hogy nem haragszol,
elvárom, hogy ne panaszkodj,
a szeretetért megszakadok,
bár valamin fennakadok,
ha a jóság beözönlik,
illene tán megköszönni,
ajánlatos triumphálni,
mert én foglak inszinuálni.

Ne borulj ki velem,
mert ezeket rosszul viselem,
engem békén kell hagyni,
kiborít a mérsékelt hang is,
ha érne egy kis sikerélmény,
magam kiherélném,
próbálnál a lelkemre hatni,
de tiszta szeretetből irtalak ki,
senkire se vagyok figyelemmel,
mert attól vagyok csak egyre idegesebb,
ebben az a csodálatos,
hogy semmi sem bocsánatos,
azért vagyok ideges,
mert nagyon sokszor kilengek,
akkora a sérelmem,
elvárom, hogy ne védekezz.

Most megmutatom,
magadon hogy ne uralkodj,
erre nagyon ráfeküdtem,
beindult a látens üzem,
ha szeretnél meggárgyulni,
ideje betársulni,
tülekedsz,
mert itt dominál az üres fej,
az lesz elmeroggyant,
akinek ehhez kedve szottyan,
aki nem eléggé értelmes,
az nem ismer félelmet,
senkire se vagyok figyelemmel,
idomítom a TIR-exeket,
eltanácsolom,
akin azt látom, hogy nem halálosztó.

Mellettem fázol,
mert a lelkedbe gázolok,
engem nem vesz be a gyomrod,
bárkit letaglózok,
nagyon könnyen megvadulok,
remélem, hogy eltanulod,
agresszív vagyok,
sokakat megsiratok,
esküszöm,
hogy bármilyen provokációnak felülök,
ne keveredj velem összetűzésbe,
mert tönkreteszem az önbecsülésed,
nem kényszerítelek feladásra,
inkább elkaszállak,
rólam nem fogtok jót hallani,
de hogy miért, arról fogalmam sincs.

Néha ok nélkül vérengzek,
mindent kudarcként élek meg,
sajátosan értelmezek,
így minden egyre képtelenebb,
ettől olyan frusztrált vagyok,
mitől jobban utálhattok,
merőben térek el,
mert semmi nem érdekel,
sértettségem föl nem oldott,
összeomlok,
valami elszakadt bennem,
felakadt a lemez,
önmagam sem kímélem,
így másokat is elintézek,
nagyon gyakran bepöccenek,
ezért leszek erkölcstelen.

Az örömtől eszem vesztem,
a kalapod megemeled,
semmit se fogok megoldani,
így akarok besokallni,
én vagyok itt veled: őrült,
nem az, aki veled örült,
nem tudod, mi egy állat vágya,
így nem lehetsz rám hatással,
tündérmese lesz,
ha hülyére verlek,
azt érzed, hogy fanyar vagyok,
ha egy kicsit haragtartó,
ha nem veszem be a gyógyszerem,
nem számítok jófejnek,
annak vagy betudható,
ami miatt bárkit leszúrhatok.

Nem hiszem, hogy önteltté tesz,
ha lenézem a söpredéket,
én vagyok a kőkemény ember,
akihez ti föl nem érhettek,
megháborodok,
ha a tettvágy fokozott,
hozzátok a defibrillátort,
úgy látom, ezek reptiliánok,
nem szeretik az ostobák,
ha valami oktrojált,
mindent megoldani vágyót
felrobbanni látok,
ha haragom kimerül,
akkor leszek ingerült,
gondolkodásom lomha,
viselkedésem otromba.

Ha valaki meghibban,
körülötte minden elsikkad,
ha nem érzem a bánatod,
a fejedre rábaszok,
bennem nincs felelősség,
az erőszakot betetőzném,
szerintetek gonosz vagyok,
de ne engem okoljatok,
én egy kicsit fogalmatlan,
talán nem is olyan nagy baj,
halálhíred rémisztő,
de elmarad egy igényszinttől,
a megoldás optimális,
ha terrort látsz, jól irányítsd,
nem tesz bizonytalanná,
ha látok egy bitón akasztást.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2014-08-14 10:47:25
Utolsó módosítás ideje: 2014-08-14 10:49:25


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2026-03-30 15:49 ŐK
2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2026-09-01 18:47   új fórumbejegyzés: Tamási József
2026-09-01 18:11   új fórumbejegyzés: Tímea Lantos
2026-09-01 17:44   Napló: Minimal Planet
2026-09-01 17:30   Napló: Minimal Planet
2026-09-01 16:21   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2026-09-01 16:21   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2026-09-01 16:21   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2026-09-01 16:13       ÚJ bírálandokk-VERS: Vaskó Ági Pengető közmondás /okban /
2026-09-01 15:27       ÚJ bírálandokk-VERS: Kiss-Teleki Rita újrakezdve
2026-09-01 14:19       ÚJ bírálandokk-VERS: Ur Attila Kálvária