Végh Tamás : Az eljövendő csendre



 
2856 szerző 40067 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Demény Péter
  Egy fehér papírlap
Új maradandokkok

Francesco de Orellana: én oda fel nem megyek
Molnár Attila: Tibitebitangó (jav.)
Tamási József: jelolvasás
Francesco de Orellana: két lábbal ülök a szélén (áramvonalasított verzió)
Karaffa Gyula: Korán
Tamási József: error
Bátai Tibor: egy-ügyű sorok [három tételben ugyanarról]
Türjei Zoltán: Bőrön belül
Ur Attila: Szekér
Szakállas Zsolt: Vadhajtás
FRISS FÓRUMOK

Zima István 46 napja
Ötvös Németh Edit 46 napja
Metz Olga Sára 46 napja
DOKK_FAQ 46 napja
Mórotz Krisztina 46 napja
Nagyító 46 napja
Veres Mária 46 napja
Bak Rita 46 napja
Ur Attila 47 napja
Farkas György 47 napja
Konta Ildikó 47 napja
Tamási József 47 napja
Szilasi Katalin 47 napja
Szakállas Zsolt 47 napja
Bátai Tibor 47 napja
Kránicz Szilvia 47 napja
Türjei Zoltán 48 napja
Skaliczki Péter Nimród 48 napja
Pataki Lili 48 napja
Pintér Ferenc 48 napja
FRISS NAPLÓK

 A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS 46 napja
Hetedíziglen 46 napja
Macska 46 napja
ELKÉPZELHETŐ 47 napja
Etzel Mark Bartfelder 47 napja
Metz-Művek 47 napja
négysorosok 48 napja
Minimal Planet 48 napja
az univerzum szélén 52 napja
Játék backstage 52 napja
Vezsenyi Ildikó Naplója 53 napja
Vendég 55 napja
útinapló 55 napja
Ötvös Németh Edit naplója 56 napja
Conquistadores 57 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Végh Tamás
Az eljövendő csendre

Mariana-árok, végállomás.
Lejjebb nem tisztulnak a formák,
Megnyílt az utolsó kiállítás.
Legyen ennyi elég,
Ez a végső virágzás,
Ez az abszurd tökély.

I.
Talán a tájba bámul a szem,
Vagy a tejútra, a befelé
Megtett útra, vetetlen reggelekre.
Talán arra az eljövendő csendre,
Mely metszetlen szőlőtőkék
Felett lebeg majd a kertben,
Nem tudom.

Nem tudom, csak érzem,
Hogy ebben az életszerűtlen
Rendben csak feleződik a félelem,
S amikor Lábad elé letészem,
A terhem csak akkor lesz
Semmivé egészen. Úton vagyok.
Hozzád kell elérnem.


II.
Talán a tájba tekint a szem,
Vagy a lerontott üzemek tetején
Megülő varjakat nézi, vagy álmait
Hátrasimítva azt a darab földet,
Mely még megtermi a magáét, és él.
S benne élhetsz te is, mert nem vetett
Ki magából ez a táj, mint fölös terhet,
Elnyűtt ruhát.  Élet teremtetik itt,
S csillagözön árad a romokra is.

III.
Talán a távolba téved a szem,
S az arcokon ködlő homály is lehull,
Mint az álarc farsang után.
Elszabadul a szív,
Amikor egy kéklő délután,
Levédett álmaid omlanak össze.
Nem sírsz már. Arcod a fényhez alakul,
S a tisztító szélben újul  éppé a gondolat.
Önző, vad mosolyod elsuhan a mával,
Bárányosodhat bátran a lélek,
Mely már bír magával.

2014-03-07








Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2014-06-11 08:29:43
Utolsó módosítás ideje: 2014-06-11 08:29:43


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2026-03-30 15:49 ŐK
2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2026-06-11 18:12   új fórumbejegyzés: Zima István
2026-06-11 18:10   Napló: A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS
2026-06-11 18:01   új fórumbejegyzés: Zima István
2026-06-11 17:43       ÚJ bírálandokk-VERS: Kási Ferenc/ Francesco Padló
2026-06-11 15:54   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2026-06-11 15:38   új fórumbejegyzés: Metz Olga Sára
2026-06-11 15:36   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2026-06-11 15:30   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2026-06-11 15:26   új fórumbejegyzés: Zima István
2026-06-11 15:18   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit