Gellérfi Bence : A böngyik



 
2856 szerző 40067 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Demény Péter
  Egy fehér papírlap
Új maradandokkok

Francesco de Orellana: én oda fel nem megyek
Molnár Attila: Tibitebitangó (jav.)
Tamási József: jelolvasás
Francesco de Orellana: két lábbal ülök a szélén (áramvonalasított verzió)
Karaffa Gyula: Korán
Tamási József: error
Bátai Tibor: egy-ügyű sorok [három tételben ugyanarról]
Türjei Zoltán: Bőrön belül
Ur Attila: Szekér
Szakállas Zsolt: Vadhajtás
FRISS FÓRUMOK

Zima István 47 napja
Ötvös Németh Edit 47 napja
Metz Olga Sára 47 napja
DOKK_FAQ 47 napja
Mórotz Krisztina 47 napja
Nagyító 47 napja
Veres Mária 47 napja
Bak Rita 47 napja
Ur Attila 47 napja
Farkas György 47 napja
Konta Ildikó 47 napja
Tamási József 48 napja
Szilasi Katalin 48 napja
Szakállas Zsolt 48 napja
Bátai Tibor 48 napja
Kránicz Szilvia 48 napja
Türjei Zoltán 48 napja
Skaliczki Péter Nimród 49 napja
Pataki Lili 49 napja
Pintér Ferenc 49 napja
FRISS NAPLÓK

 A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS 47 napja
Hetedíziglen 47 napja
Macska 47 napja
ELKÉPZELHETŐ 48 napja
Etzel Mark Bartfelder 48 napja
Metz-Művek 48 napja
négysorosok 49 napja
Minimal Planet 49 napja
az univerzum szélén 53 napja
Játék backstage 53 napja
Vezsenyi Ildikó Naplója 54 napja
Vendég 56 napja
útinapló 56 napja
Ötvös Németh Edit naplója 57 napja
Conquistadores 58 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Gellérfi Bence
A böngyik

            1. [kik ezek?]

A böngyik elhiszik, szivi, hisz a böngyik már látták:                                                      
azok biz’ látták, a parton hogy’ omlik egymásba két
hús-vér panasz: a két idegen, két hontalan. Ál-tág
karok, csak azok, mikkel jártak – és háltak –, csakugyan,
és mint az árnyak, olyanra váltak néha a néma
esendők. Ő vén-kamasz, ő szajha-szent: már rájuk se
ismersz. Két csupa-véglet? Hogy’ eshettek puha vétkek;
nem is tudta, hogy is érthette bárki, mi vezette
össze-be őket. Mértek, mielőtt egybe-kiégtek,
mert volt kis érdek: lettek itt észrevétek, a m’értek:
van odaát, sose láttuk ebben a srácban, a csajban,
van odaát valami étvágy, talaján valami mély-lágy,
valami rég-nincs, valami épp-nincs, nem ragadt két tincs
több hete, képzeld, szöszbe meg össze. “Meg lesz még oldva”,
egyikük mondta, ha ugyan mondta, mit se gondolva,
de nem, hogy ma, óra múlva, és máris kigombolva
mégis minden. Hát nem egy gomb volt, most nem is egy gombolt,
mikoron bolondult nem fontolt duójuk, itt több volt,
több ön-hazug folt. Fiúk és lányok, több koldus egyben,
kérem, itt nem a kettős ölelt, hiszen előjövelt
sok ködbelövellt bárki-más, kettőnek most-feladás,
két múltból sok szakadás. Kik ezek? A két mit-teszek,
mi hagyta, és ki látott ilyet, de milyet, és hányszor,
és kik, akik így is e mezsgyékre mentek, balléptek
és koszra keringtek? A szikrazavarból kimertek,
kik voltak, akik vesztet és tesztet vég nélkül kezdtek,
ezek a hiányzó úti kezek, a mindegybe-vertek,
a kikevertek? Testükön így is vadászni mertek.
Ha mertek. Mert mertek? Lehet, csak engedtek betellett-
kierjedt hegeknek. Vagy ennek így kellett…? De kellett?
Kellett? (Kellett?) (Be kellett?)


            2. [pogány öröm]

                       Itt angyal az nem szállt, nem volt oly ország
és ők nem is jó szolgák, ezek szárny nélkül öleltek,
nem is jöhettek gyerekkor-firkák, miben növeltek
rájuk azt is az álmok. Romjaik tudták, kibírták
régen, mint hogy már semmi keresnivaló az égen,
tudták, hogy esélyből egy van, az is sok ilyen ramatyban,
és hogy szívebontott porukban a szép lett a tirpák,
pedig jó erős indák foghatták volna, de inkább
maguk megingták, és bűnöskék a szívük is irtják,
hisz' nem lányregények, mik nekik a szabályt megírták.
De szemtelen szálak, azok még nőttek a szenttelen
testeken, és maradt is minden, ami tapintható,
amint a dó ütemre vitte és elő is vette
őket, és mosolyos súgásuk a túl hosszú hömre,
hümhümre, kinek-mondd-csöndre. Én még leszek pörömre
vádlott ezért. És szemtanúk böngyik, száraz kis izék,
mert észrevették, mi szép folyik itt, mibe töröm be.
Nagyon is lestek: ezek hogy kerültek pogány örömre?


            3. [hiszem]

Most jobban hiszek, kösz ti böngyik, hajába-ragadtak:
ha hiszitek, voltam itt, hát hinni lehet, leszek is,
nektek is, nekem is. Jönnék is, hova is tagadjak;
bár utamnak magamat egyedül adtam, veszek is
szívesen félúti társaknak másokat, már sokat
is hívtam és mindig egy más jött, de ha már elfogynak
ők is, még tartsam eszembe’: még köztetek veszem le
a kórón majd megint a pólóm. És mire nem fagynak
szét a fűcsomók emitt lenn, már szép csomót beszedtem
lányszámból, és egy nyár hajol rám, égő-idegen nyár,
és ott lesztek, böngyik, a koszban, hogy fölétek hozzam,
hogy mint azt a lányt is, elorozzam. És míg nincs meg, már
akkor vártok, hogy kivel láttok; emezért igen kár
lehet, de vártok, tudom, tudni: ki lesz, ki nekem jár.
Ő vagy bárki: ne kérdjetek, én nem tudom, hogy lehet,
ahogy azt se tudtam, mi voltunk; nekünk annyi marad,
mennyit a part jelent. De ez nem szakad, mert megmarad,
még semmi se volt így szabad, ahogy az a gondolat
is este, hogy most olvas a kedveske valami vad
vagy nagyokos valamit, mert akkor mondta, hogy szokta,
egy félmondaton meg fékez egyet, ezt fel is írja,
hogy a part-fiúnak egy levélben legyen ez pírja,
és lassan elteszi, magát is, hogy mára sok gond-atom
az éjbe kihulljon. És aludjon a barna-szöszi,
én meg elhiszem, már nagyon: még nem egyszer láthatom,
és mert az megteszi, neki is mondhatom: hogy köszi.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-10-16 18:05:30
Utolsó módosítás ideje: 2011-10-17 11:36:17


Kedvenc versek

1 Gáll Andrea: Nem a testét akarom
Mások kedvenc versei

2026-03-30 15:49 ŐK
2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2026-06-11 18:12   új fórumbejegyzés: Zima István
2026-06-11 18:10   Napló: A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS
2026-06-11 18:01   új fórumbejegyzés: Zima István
2026-06-11 17:43       ÚJ bírálandokk-VERS: Kási Ferenc/ Francesco Padló
2026-06-11 15:54   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2026-06-11 15:38   új fórumbejegyzés: Metz Olga Sára
2026-06-11 15:36   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2026-06-11 15:30   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2026-06-11 15:26   új fórumbejegyzés: Zima István
2026-06-11 15:18   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit