Túlsó part

" s ki viszi át fogában tartva
a Szerelmet a túlsó partra?"
                          Nagy László




Negyvenegy év a reményből,
negyvenegy napsütött mező,
negyvenegy kerék a mindenségből,
negyvenegy sínen gördülő,
negyvenegy fütty, szabad a váltó,
negyvenegy kalauz szedi a jegyet,
negyvenegy  vonat, zakatoló;
Negyvenegy éve csak megyek.

*

Rejtem vágyamat szemedbe.
Szeretlek. Másra nem telik.
Fáradt lelkemet fogadd be.
Kapudon zörgök. Nyittatik?

Túlsó part. Mint a reklámok.
Kevés a pénzünk. Nem megyünk.
Mint óriássá nőtt bábok;
Száraz szemünkkel könnyezünk.

Túlsó part. Hón alá mankó.
A padló alatt rág a nyár.
Ki született, mind múlandó?
Vérző ujjamon a halál.

*

Túlsó part;
(mint egy rossz mesében)
csak megyünk,
csak megyünk,
baktatunk.
Észre sem vesszük
a nagy menésben,
hogy
otthon
hagytuk;

Önmagunk.


*

Túlsó part;
lesz-e még Szerelem,
ha véget érnek a mesék?

Lábainkat felsebzi-e majd,
egy-egy partra vetett
verstöredék?






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.