Tass Marianne : A vándor kétségbeesése



 
2856 szerző 40067 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Demény Péter
  Egy fehér papírlap
Új maradandokkok

Francesco de Orellana: én oda fel nem megyek
Molnár Attila: Tibitebitangó (jav.)
Tamási József: jelolvasás
Francesco de Orellana: két lábbal ülök a szélén (áramvonalasított verzió)
Karaffa Gyula: Korán
Tamási József: error
Bátai Tibor: egy-ügyű sorok [három tételben ugyanarról]
Türjei Zoltán: Bőrön belül
Ur Attila: Szekér
Szakállas Zsolt: Vadhajtás
FRISS FÓRUMOK

Zima István 1 napja
Ötvös Németh Edit 1 napja
Metz Olga Sára 1 napja
DOKK_FAQ 1 napja
Mórotz Krisztina 1 napja
Nagyító 1 napja
Veres Mária 1 napja
Bak Rita 1 napja
Ur Attila 2 napja
Farkas György 2 napja
Konta Ildikó 2 napja
Tamási József 2 napja
Szilasi Katalin 2 napja
Szakállas Zsolt 2 napja
Bátai Tibor 2 napja
Kránicz Szilvia 2 napja
Türjei Zoltán 3 napja
Skaliczki Péter Nimród 3 napja
Pataki Lili 3 napja
Pintér Ferenc 3 napja
FRISS NAPLÓK

 A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS 1 napja
Hetedíziglen 1 napja
Macska 1 napja
ELKÉPZELHETŐ 2 napja
Etzel Mark Bartfelder 2 napja
Metz-Művek 2 napja
négysorosok 3 napja
Minimal Planet 3 napja
az univerzum szélén 7 napja
Játék backstage 7 napja
Vezsenyi Ildikó Naplója 8 napja
Vendég 10 napja
útinapló 10 napja
Ötvös Németh Edit naplója 11 napja
Conquistadores 12 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Tass Marianne
A vándor kétségbeesése

  
Ezek már lassú, különös halak,
Így megyünk halkan, egyre feketébb árnyak alatt.
Akit szeretünk, elhagy. Aki minket szeret, elbolyong a mezõkön,
így ülünk, egyre mélyebbe húzó könyvek felett ezen az õszön.
Ki tudja, mit rejt a mély, s a pokol, melyrõl az indiai bölcsek
                                                                      sem tudnak csodákat,
ki tudja, hol van az az ágy, és a bölcsõ, hol az iszonyat meg nem
                                                                                   találhat...
Akire várunk, elment, akit keresünk: ismeretlen isten
neve sincs már, hiába lábalunk érte mocsarasodó vízben.
Ki tudja, hol az a ház, mit az ablakok büszkén kitárnak,
függönyeit nem húzza össze a rettegés, bútorait az árnyak.
Különös ködbe értünk, hol nem fog többé sem vágy, sem szeretet,
                                                                                      sem átok,
ahol nincs többé senki, aki meghallja, ha kiáltok...
Egyedül az iszonyat partján. Már egyre messzebb merülnek
                                                                  a ritmust jelzõ órák,
zord és összefolyó lesz minden, amit még a szemgolyó lát.
Kigyó az út, elugrik, mielõtt megfognák még a léptek,
nincs talán egy könyv sem már, amelyik méltó módon kisérhet.
Nincsenek már hajók, megváltó bölcsõjét sem látjuk már az öbölnek...
Különös halak között utasai vagyunk a ködnek.

  
  
  
  
    
    
    
    
  
  
    
    





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Kötetben: Kutatás (, 2004)
Kiadó: Fekete Sas


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2026-03-30 15:49 ŐK
2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2026-06-11 18:12   új fórumbejegyzés: Zima István
2026-06-11 18:10   Napló: A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS
2026-06-11 18:01   új fórumbejegyzés: Zima István
2026-06-11 17:43       ÚJ bírálandokk-VERS: Kási Ferenc/ Francesco Padló
2026-06-11 15:54   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2026-06-11 15:38   új fórumbejegyzés: Metz Olga Sára
2026-06-11 15:36   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2026-06-11 15:30   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2026-06-11 15:26   új fórumbejegyzés: Zima István
2026-06-11 15:18   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit