Vargha Magdolna : Mi az, mit még megoszthatnék veled?



 
2856 szerző 40067 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Demény Péter
  Egy fehér papírlap
Új maradandokkok

Francesco de Orellana: én oda fel nem megyek
Molnár Attila: Tibitebitangó (jav.)
Tamási József: jelolvasás
Francesco de Orellana: két lábbal ülök a szélén (áramvonalasított verzió)
Karaffa Gyula: Korán
Tamási József: error
Bátai Tibor: egy-ügyű sorok [három tételben ugyanarról]
Türjei Zoltán: Bőrön belül
Ur Attila: Szekér
Szakállas Zsolt: Vadhajtás
FRISS FÓRUMOK

Zima István 46 napja
Ötvös Németh Edit 47 napja
Metz Olga Sára 47 napja
DOKK_FAQ 47 napja
Mórotz Krisztina 47 napja
Nagyító 47 napja
Veres Mária 47 napja
Bak Rita 47 napja
Ur Attila 47 napja
Farkas György 47 napja
Konta Ildikó 47 napja
Tamási József 47 napja
Szilasi Katalin 47 napja
Szakállas Zsolt 47 napja
Bátai Tibor 48 napja
Kránicz Szilvia 48 napja
Türjei Zoltán 48 napja
Skaliczki Péter Nimród 48 napja
Pataki Lili 48 napja
Pintér Ferenc 48 napja
FRISS NAPLÓK

 A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS 46 napja
Hetedíziglen 47 napja
Macska 47 napja
ELKÉPZELHETŐ 47 napja
Etzel Mark Bartfelder 48 napja
Metz-Művek 48 napja
négysorosok 48 napja
Minimal Planet 48 napja
az univerzum szélén 52 napja
Játék backstage 53 napja
Vezsenyi Ildikó Naplója 53 napja
Vendég 56 napja
útinapló 56 napja
Ötvös Németh Edit naplója 56 napja
Conquistadores 57 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Vargha Magdolna
Mi az, mit még megoszthatnék veled?

Mi az, mit még megoszthatnék veled? Az
időtlenségben tétován toporgó reményeim
kérhetik-e, hogy fogd a kezem, míg az elmúlás
lassan gyökeret ver bennem és megszelídít?

Mint lelkes telepesek, a tengeren nagyra nőtt
körmeinket vájtuk e földbe, visszatért lelkünk
megkapaszkodni a kósza időbe, raktuk a téglát,
sandán lestük az áldozatot, hogy biztonságot

adjon a félelem kusza erezete a lelkén, hisz oly
törékeny a lényünk, a sötétségben némán szívünkre
kúszó sápadt lények tartják rabságban, amit érzünk,
s okos szavaink is csak őket szolgálják akaratlan.

Hány éven át űztem sértetten az álmot, hogy egyszer
befogad, mi százszor kitaszított, de reggelre átázott
a nyúlós lében a szárnyam, s csak nyakaltam a kávét,
vártam a szabadulásra, s rettegtem a magányért.

Mikor a pályaudvaron megcsókoltad a szájam, majd
a hosszú sétán gyilkos titkaidat öntötted kérdve elém,
hogy kellesz-e nekem így is, a hideg tavaszi fényben,
már tudtam, érdes kezed fogja majd kis kezem, mikor

a megbékélés napjai végre elérnek, s az újonnan érkezők
már nem korbácsként és nem törvényként gyötörnek, s ha
a küszöbön állok , és sápadtan visszanézek a kusza életre,
amit éltem, megköszönöm majd, hogy könnyűvé tetted nekem
az elmenetelt.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.



Kedvenc versek

1 Dezső Márton: Őszintén Pilátus
Mások kedvenc versei

2026-03-30 15:49 ŐK
2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2026-06-11 18:12   új fórumbejegyzés: Zima István
2026-06-11 18:10   Napló: A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS
2026-06-11 18:01   új fórumbejegyzés: Zima István
2026-06-11 17:43       ÚJ bírálandokk-VERS: Kási Ferenc/ Francesco Padló
2026-06-11 15:54   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2026-06-11 15:38   új fórumbejegyzés: Metz Olga Sára
2026-06-11 15:36   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2026-06-11 15:30   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2026-06-11 15:26   új fórumbejegyzés: Zima István
2026-06-11 15:18   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit