| KIEMELT AJÁNLATUNK |  |

| Új maradandokkok |  |

| FRISS FÓRUMOK |  |

| FRISS NAPLÓK |  |

| VERSKERESő |  |

| SZERZőKERESő |  |

| FÓRUMKERESő |  |

|
Seres László †
Én ébresztelek, te elaltatsz
Dobd le csillag-hajad
Fénykoronáját
Hogy újra este legyen
Zümmögő édes csendjét
Széthullt gyöngyeit
A bukó napnak
Bújj hozzám most
Hogy rádtaláljalak
Én ébresztelek
Te elaltatsz
Így válunk eggyé
Ketten
Összeforrva
Mint a láva
E megbonthatatlan
Örökkévalóságban
Egyikünk alkonyt vasal
A gyűrt felhőkből
Másikunk hajnalt
Együtt forgunk
És égünk el
Lázadó tengelyén
A földnek
Még beleszédül
A szív és a lélek
Én benned,
Te bennem
Így válunk eggyé
Ketten
Összeforrva
Partra vetetten
A megbonthatatlan
Örökkévalóságban
Én elaltatlak
És betakarlak
A megcsendesült
Vad viharban
Látod
Megállt minden
Köröttünk
Minden hallgat
Csak a föld forog
Velünk
Vagy nélkülünk
Ki tudja már
És ki tartja számon
Ha velem vagy
Hogy alkony van
Vagy hajnal
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
|
|
|
|