Szabó Bertold : zilált szonettek



 
2856 szerző 40067 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Demény Péter
  Egy fehér papírlap
Új maradandokkok

Francesco de Orellana: én oda fel nem megyek
Molnár Attila: Tibitebitangó (jav.)
Tamási József: jelolvasás
Francesco de Orellana: két lábbal ülök a szélén (áramvonalasított verzió)
Karaffa Gyula: Korán
Tamási József: error
Bátai Tibor: egy-ügyű sorok [három tételben ugyanarról]
Türjei Zoltán: Bőrön belül
Ur Attila: Szekér
Szakállas Zsolt: Vadhajtás
FRISS FÓRUMOK

Zima István 47 napja
Ötvös Németh Edit 47 napja
Metz Olga Sára 47 napja
DOKK_FAQ 47 napja
Mórotz Krisztina 47 napja
Nagyító 47 napja
Veres Mária 47 napja
Bak Rita 47 napja
Ur Attila 47 napja
Farkas György 47 napja
Konta Ildikó 47 napja
Tamási József 47 napja
Szilasi Katalin 47 napja
Szakállas Zsolt 48 napja
Bátai Tibor 48 napja
Kránicz Szilvia 48 napja
Türjei Zoltán 48 napja
Skaliczki Péter Nimród 48 napja
Pataki Lili 48 napja
Pintér Ferenc 48 napja
FRISS NAPLÓK

 A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS 47 napja
Hetedíziglen 47 napja
Macska 47 napja
ELKÉPZELHETŐ 48 napja
Etzel Mark Bartfelder 48 napja
Metz-Művek 48 napja
négysorosok 48 napja
Minimal Planet 49 napja
az univerzum szélén 52 napja
Játék backstage 53 napja
Vezsenyi Ildikó Naplója 53 napja
Vendég 56 napja
útinapló 56 napja
Ötvös Németh Edit naplója 57 napja
Conquistadores 57 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Szabó Bertold
zilált szonettek



1

Forog, keresi önmagát. Temérdek
lim-lom.
Az este fénytelen, akár
a  szavak bennem.
Kép, ahogy riadt
csomókon hang
vibrál.

Semmi sem emlékeztet semmire.
Kivár,
szentséget tör minden
ami átér.

Se híd, se út.

A faragott harag bezúz
ezt is, azt is.
Átvált, kimarad,
és nem érti, hányszor hány
az abszolút
fényből kivermelt tér.
A kivonult
hit.
A néma tömb.
A fel- és eltüzelt múlt.
Itt.

2

Figyelem magam a nyugvó napban,
csontok fehérlenek ki belőlem.
Csontok és szavak,
akár a fagy
a
türemkedve zárt időben.

Álmodom magam szépbe, jóba.
Jeges puszták közt habos
zöld. Az emlékezet óta
rövidre zártan belenőtt
minden,
aminek nincs csak vágyban
kibontott célja. Egy hamis
én
akasztva. Akasztott
tóra.
Suhogó vízesés előtt.

3

Most még üzenhetek is
valakinek.
Bárkinek.
Akár magamnak.
Sodródó idővájúk,
görgeteg sipkás hegyek.
Átellenben velük a laposodó,
egyre bonyolultabban elsivatagosodó
szóhasználat.

Körbekapcsolok.
Mozdulataim rám tekerednek,
mint szélfújta szemét
az útszéli fák maradék csonkjaira.
Süllyedő kövek-
re vésett igéretek-
ben fogadkozás, hogy nem,
hogy soha.

Por
szóródik rájuk
az önfeladás villódzásaiban.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.



Kedvenc versek

1 Szájbely Zsolt: démo(no)krácia
Mások kedvenc versei

2026-03-30 15:49 ŐK
2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2026-06-11 18:12   új fórumbejegyzés: Zima István
2026-06-11 18:10   Napló: A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS
2026-06-11 18:01   új fórumbejegyzés: Zima István
2026-06-11 17:43       ÚJ bírálandokk-VERS: Kási Ferenc/ Francesco Padló
2026-06-11 15:54   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2026-06-11 15:38   új fórumbejegyzés: Metz Olga Sára
2026-06-11 15:36   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2026-06-11 15:30   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2026-06-11 15:26   új fórumbejegyzés: Zima István
2026-06-11 15:18   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit