NAPLÓK: egy apához Legutóbbi olvasó: 2026-10-30 02:50 Összes olvasás: 21319| 3. | [tulajdonos]: második bejegyzés | 2006-07-06 20:19 | Minthogy csak tegnap döntöttem úgy, hogy vezetem számodra ezt a naplót, sok mindent le kell írnom, ami ez idáig történt, azóta, hogy gyereket várok. Nagy munkának ígérkezik, hogy mindent pontosan leírjak, ezért bár emlékezéseimben még nem jutottam el a mai napig,
ma mégis megkezdem a naplóformát, hiszen ki tudja, hogy az első hónapokat milyen hosszú ideig kell írnom, míg utolérem magam.
A hasamon már látszik, hogy állapotos vagyok. Nem feltűnő, de gyakorlott szemnek biztosan nem lenne titok. Néha kicsit fáj. Ez állítólag attól van, hogy a méh már növekedik, s nyúlnak a még izmai és tartószalagjai. A Kicsi éppen ma 15 hetes, de ezt csak az orvosok számolják így. A 15 hét kezdete az utolsó menstruáció első napja. Ha a fogamzástól számolom, akkor szerdán lesz 14 hetes. Most olyan 10-11 cm hosszú lehet a Kicsi, s már minden megvan, még körme. Arca van, orra, szeme, szája, sőt szemhéja és nemi szerve.
Néha nagyon félek attól, hogy mi lesz. Nem a szüléstől, vagy a gyerek jöttétől, hanem a pénz és a lakás hiányától. Sokat kell dolgoznom, s nem lesz kényelmes az elkövetkező időszak. Szeretnék, gazdag életet élni, egészségeset, szeretném biztosítani mindazt, ami az anyasághoz és a gyerekséghez kell. Két fő mozgatórugó mondatja velem, hogy mindenekelőtt a magam életét kell erőssé tennem: A Kicsi élete ebbe az életbe fog beleágyazódni, ezen múlik, hogy mekkora esélye lesz a boldogságra, a lelki, fizikai és szellemi erőre, egészégre.
S ha egyszer mégis velünk tudsz lenni, ez a feladat könnyebb lesz, megvalósulása teljesebb. Én nem veszítem el a reményt, hogy ha a Kicsi egészségesen jön a világra és egészségesen fog felnőni, olyan apa képe lesz, amit képes lesz szeretni és tisztelni, s képes lesz szeretni és elfogadni így önmagát.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
