NAPLÓK: PÁLÓCZI: BRÜSSZELI CSIPKE Legutóbbi olvasó: 2026-06-12 23:58 Összes olvasás: 67698| 401. | [tulajdonos]: MEGEZDTEM A REGÉNYEMET | 2026-05-31 08:05 | TISZTELT OLVASÓK!
MA MEGKEZDTEM A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS ETOLÓGIÁJA CÍMŰ REGÉNYEMET, AMELYNEK ANYAGGYŰJTÉSE MÁR TÍZ ESZTENDEJE FOLYIK AZ AZONOS KEZDETŰ NAPLÓBAN. Folytatásokban írt (naponta-hetente bővülő) első részeit egyelőre ebben a naplómban teszem közzé, majd később a Dokk-on külön erre nyitott regény-naplóban vezetem. Első - addigra készre írandó - fejezetének nyilvános felolvasása 2026 június 16-án, a James Joyce írót ünneplő nemzetközi Bloomsday napon lesz, Szombathelyen, az ottani Bloomháznál. Ahol az író egész alakos szobra áll.
Tegnap felajánlottam ezt az eseményt főszerkesztőnknek, Tesch Gábor Ferencnek, hogy szervezzünk több résztvevős Dokk-próza felolvasást a Bloomsday napon, a szombathelyi Joyce szobornál, ha mindenáron "fiatalosak" szeretnénk lenni. (Lásd a hajdani "Költők a közértben" című " akciót, Jónás Tamás szervezésében.)
Várom döntését ebben az ügyben, illetve a potenciális szombathelyi társfelolvasókat is! (Csak ne nagyon részegen!) A Bloomsday nemzetközi irodalmi esemény. Nevét az Ulisses című regény főhőséről kapta, aki a könyvben szó szerint Szombathelyen, az alábbi fotón szereplő házban született. A Joyce rajongók ezen a napon az egész világon az irodalmat ünneplik. Általában felolvasásokkal, de vannak akik csak korabeli ruhában az írónak és feleségének öltözve a tengerparton sétálgatnak. Minden elfogadott.
Szombathely is elismert nemzetközi színhelye a Bloomsday-nak. Egész alakos Joyce-szobor a szombathelyin kívül csak még két városban áll az egész világon: Dublinban, ahol az író született, és Triesztben, ahol élt és írt.
A DOKK új prózarovatában sok jó maradanDOKK novellát láttam.
Például Szőke Imre Öngyilkos című írását. (Őt személyesen is meghívtam már erre, de dolgozik aznap. Ezért felajánlottam, hogy ha felolvassa a novellát telefon-videóra és elküldi nekem, akkor beiktatom a Bloomsday napról tervezett Dokk-videómba. Amit a Dokk-on és a Dokk face-oldalán tennénk közzé. Ha nincs jelentkező, akkor egyedül veszek részt az eseményen, illetve kapcsolatba lépek a Bloomsday ottani szervezésű más felolvasóival és az ő műsorukban lépek fel. Az alábbi fotó a tavalyi Bloomsday-daléneklésemet ábrázolja. Joyce nem csak író, hanem nyelvzseni is volt, aki szinte az összes európai klasszikus nyelvet beszélte, hogy emellett egzotikus kis nyelveken is tanuljon. Mivel törökül tanulok, a Canakkale című katonadalt énekeltem törökül. Tetszett neki - én legalábbis úgy láttam).
---------------------------
A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS ETOLÓGIÁJA
(regény)
És akkor belekezdett. Lassú nyugalmat érzett közben, mint egykor a fonyódi móló végén, amikor az utolsó kikötői kőtuskón ülve napnyugtakor horgászott. A regény első sorai olyan halk egyenletes hullámverséként kezdtek locsogni... Hát persze: nem akarják, hogy „öreg legyen a lap”. S az ő Dokk-naplóba föltett majd a Dokk facebook oldalára is átvitt, de onnan a főszerkesztő kérésére kivett naplójegyzet fényképén tényleg olyan az arca, mint egy horrorfilmben. Egy fiatal író sem akar megöregedni – gondolta. Belátva, hogy e dunai úszás-fotón a még neki is ismeretlen, mert teljesen lefogyott öreg arca a minden korábbinál mélyebb ráncokkal, nagyon is taszító lehet. Hiszen a Dokk „irodalmi kikötő” huszonhat évvel ezelőtti megalapításakor még a fiatal írók fóruma volt. Igaz, mára megöregedtek. Pláne ő, hiszen már eleve középkorúként érkezett. Új fiatalok pedig nem jöttek. Mert ők „fiatal lapokat” akartak (és akarnak) alapítani. Maradt az a lehetőség, hogy a Dokk legyen az „öregeké”, de a középkorú új főszerkesztő minden áron meg szerette volna fiatalítani, mielőtt a lap, végső következményként „kihalna”. Hát legyen – gondolta Ágoston, aki egyben a Dokk kisebbségi társtulajdonosa is volt. S a fővárosi íróiskolákkal a fiatalítás okán már évek óta kapcsolatba kívánt lépni. 2026-ban három írói tanoda is működött Pesten. Ágoston még aznap mindhárom vezetőjének megüzente messengeren, hogy szívesen meginterjúvolná őket a Dokk-facebook oldalának szerkesztőjeként, ha cserében ők mint első publikációra alkalmas fórumot ajánlják a Dokk-ot a tanítványaiknak. Ahol megtanulhatják, hogy kell az írói pályán elfogadni a kritikát, illetve azt is, hogyan védekezhetnek az igazságtalanságok ellen. Mert erre kiválóan alkalmas a Dokk.
(folyt. köv.)
-------------------

| |
| 400. | [tulajdonos]: STILLER KRISZTÁNAK IS ÍRTAM | 2026-05-30 10:34 | STILLER KRISZTA KÖLTŐVEL FOLYTATOTT LEVELEZÉSEMBŐL
Kedves Krisztina! Mint a posztodon is írtam, tegnap előtt felírták a papírjaimra, hogy "klinikailag gyógyult". Vagyis (ezek szerint) sikerült kigyógyulnom a HPV-eredetű nyelvgyöki laphám-karcinómából, nyirokcsomó áttéttel. Mostantól kezdem újra az írást és az irodalom-szervezést. S amikor a Dokk főszerkije TGF azt kérte, mondjak valakit, aki kötött formájú versek meózó szerkije lehetne, rögtön Te jutottál eszembe. Szerintem tárgyaljatok!
-----
Krisztina nemet mondott a felkérésre. Válaszlevelében azt írta, örül a gyógyulásomnak, jó egészséget kíván, de a Dokk szerkesztői munka semmilyen formában nem érdekli, személyektől függetlenül, mert se kedve, se ideje nincs rá. „ Természetesen írok még mindig, nemrég jelent meg a harmadik verseskötetem, ezen kívűl drámai vonalon is mozgok…” – zárta sorait.
----- A „drámai vonal” gondolatán fellelkesülve küldtem ma el neki dokker- és költő társunk, a Kókai János főszereplésével színpadra állított darab, a Django visszatér - avagy A lángoló ujjak című színjáték plakátfotóját.

Az RS9 színház műsorán futó darab a világhírű gitárművész, Django Reinhardt visszavonult életének epizódjával nyit. Amikor a mester a nagyvilágtól távol, vidéken elvonulva él, ifjúkori kedvesével és fiával. Nem vágyik már nagy koncertekre, turnékra. Egy napon azonban régi ismerősök keresik fel, és kérik, hogy térjen vissza. Beszélgetéseik során felidézik a múlandó sikereket, és bukásokat. Sikerül-e meggyőzniük?
Ennyi áll a a darab plakát beajánlásban. Én sem láttam még, de kíváncsi lettem rá, mert egy zenészként is kiváló dokker-kollegánk a főszereplő benne.
Krisztinának írt levelemet ezzel folytattam. (A Lábán Katalin rendezőről szóló rész későbbi betoldás):
Nagyon érdekes, amit a drámaírásról mondtàl. Hogy foglalkozol vele. Jól értettem? Én közben énekes lettem Dévai Nagy Kamillánál. Nem az ő zenei irányvonalát követem, hanem a keleties etno-jazzt, de beiskolázásnak jó volt. Most majd egyfelvonásos operát szeretnék írni a torokrákból történő kigyógyulásról. Én játszanám. Mert láger-soványságom (remélem) tartós.

S mert én tudom, hogy ugráltam féllábon a fájdalomtól egyetlen korty víz lenyelésétől, amikor még két egész liter volt hátra... Alighanem nyüszítettem is. S ezt én mint kortárs áriát képzelem el.

És talán én is a pesti RS9 színházban adnám elő, ahol költő- és dokker-társunk a Django-t. (Lábán Katalin ottani rendezőnek az itt ismertetett leírással, mint operatervem első szinopszist, a közeljövőben be is fogom ajánlani.) Tudsz már ilyesmiről beszélni?
Segítene bámiben ha írnék rólad a Dokk-face oldalán, amit mostantól én szerkesztek?
Tudnál például "itt tartok most" interjút adni? -----------------
Végül belinkeltem neki az itt már ismert tavalyi felvételt a templomi daléneklésemről. /Igazolandó előtte, miért tartom alkalmasnak magam operai előadásra./
Itt azért közlöm megint, mert a rák kapcsán rá kell mutatnom: igenis volt egy olyan tünete nyelvgyöki daganatomnak, amely nagyon is jelzett, csak senki nem vette észre. (Én a legkevésbé.) Figyeljétek meg: majdnem minden szólamot leszegett fejjel indítok… mert úgy volt „könnyebb” Azt hittem, csak simán „bólogatok” – mint amikor öregkorára valaki „modoros” kezd lenni. Pedig nem volt más, mint a nyelvgyöki góc titkos – még nem tudatosított – „befeszülése”.
https://x.com/PalocziAntal/status/1869959575136268455
| |
| 399. | [tulajdonos]: KIHÍVÁS NAPJA | 2026-05-28 05:45 | Tegnap lementem a Dunához a „KIHÍVÁS NAPJÁN”. A Kanadából induló nemzetközi „mozgás mozgalom” alkalmából a betegségem óta először úsztam természetes vizekben. (Az uszodában már hetek óta ismét törzsvendég vagyok.)
Mint a képen is látható, az összes zsírfelesleg levált rólam.
Száz kilós testsúlyom negyedrésze, 25 kiló zsiradék tűnt el, az összes magas kockázatú rizikófaktorral, magas vérnyomással és engem fenyegető lappangó veszélyforrásaival együtt. Ettől persze mélyebbek – ijesztően mélyek – most a ráncok az arcomon, de az öregség engem sosem ijesztett meg. (Ez a felbarázdált öreg arcom például majdnem tetszik, nem azért mert az enyém - szinte nem is ismerem, annyira új, de mert (mint szinészi, versmondói és történelmi daléneklési arctípust) olyan karakteresnek látom. (Nem vagyok már "elhízott töritanár".)
Megjegyzendő: nekemt fizikailag tetterős, nagyon aktív öregek voltak a felmenőim. Anyai nagyapám, falun, például ugyanilyen szikáran volt izmos, mint most én. 74 éves korában tíz kilométereket gyalogolt, ha kellett. S két baltasuhintással vágta ki azt a kis akácfát, amelyiket bográcstartó ágasfának szemeltünk ki, amikor 14 évesen zalai présházában vakációztunk az egyik barátommal.
De most nem erről akarok írni. (Erről máskor, hosszabban.)
Itt most épp csak fel akarom villantani életbe történő visszatérésem tegnapi, fontos pillanatát e facebook-poszt bemásolásával. Mert az öregség nagyon megbecsülni, nagyon megírnivaló dolog. A kizökkent világ nagy, kortársa témája. Kevés róla az írott tapasztalatunk, mert kevesen érik meg úgy egyáltalán, de még kevesebben élik meg kreatív és tetterős íráskészséggel.
Nem vagyunk egyformák.
Annál menőbb, ha én most nekikezdek – mindenek előtt a felém irányuló sajnálkozás elhárításával. Betegségek felemlegetésébe általában együttérző gesztusok reményében kezd az ember. Kivéve én. Aki rögtön a kigyógyulásommal kezdtem. Nagyon mély és persze nagyon fájdalmas tapasztalatokat szereztem, de a lényeg nálam a gyógyulásba vetett hit és az életkedv folyamatos megőrzése. Erre bizonyultam a legérzékenyebbnek.
„Hohó! - nevet fel erre fel Fjodor Mihájlovics. Az írónak a tapasztalás, a szenvedés drága kincs.” (Bereményi – Cseh Tamás)
Sok a megírnivalóm. Amit most majd szépen, lépésről lépésre, papírra /monitorra/ is fogok vetni. Mint tudjuk, a legjobb múzsa a határidő. És mi a legnagyobb (végleges) határidő…? Na… erről van szó…

(E tegnapi face-posztom 3 óra alatt körülbelül 1000 megtekintést ért el. Bár csak a verseskötetem fogyna ilyen ütemben!)
HIVATALOSSAN IS IGAZOLT RÁKTÚLÉLŐKÉNT EZ AZ ELSŐ VIDEÓMEGNYILVÀNULÁSOM. "Az élet él és élni akar!"/Ady/ Folytatás a kommentszekcióban. …… Érdekes, hogy tavaly ilyenkor amikor az alábbi verset írtam, Párizsba készülődve, HPV eredetű nyelvgyöki rákomról még nem tudtam semmit. Egyik nyaki nyirokcsomóm nagyobb lett: ennyi..., rossz fogtól is lehetett volna. Illetve azt hittem, sima torokgyulladásom van. Valami sugalmazást azért mégis éreztem..., ahogy ez az Ady parafrázis is bizonyítja. A mindent eldöntő szöveti mintavétel aztán már abban a kórházban történt, ahol műbeli alteregóm édesanyjától búcsúzik. // Lassan eljön az ideje, hogy fölmondjam a youtube-ra is. // https://dokk.hu/versek/olvas.php?id=48765
| |
| 398. | [tulajdonos]: ÚJRAKEZDÉS | 2026-05-26 18:52 | A Dokk jelenlegi főszerkesztőjével, Tesch Gábor Ferenccel történt egyeztetésem nyomán tegnap átvettem a Dokk facebook oldalának a szerkesztését. Egyelőre a helyzetfelmérésnél tartok. Illetve a főszerkivel való egyeztetés nyomán megkezdtem az interjúkérő levelek postázást.
Alább a Kukorelly Endréhez írt levelem egyik részlete olvasható. (A képen a hat éve megjelent neki dedikált kötetemet tartja a kezében. /Azóta már (és még) kapható az Írók Boltjában./
A levélrészlet: "Úgy néz ki, hogy kigyógyultam egy HPV eredetű nyelvgyöki rákból. Vagyis úja élek. Na de hogyan? Mindenképp irodalmibban, mint eddig. A szemléletem eddig is megvolt hozzá, de a "van még időm" nagyon erősen késztetett a halogatásra. A megírandók így maradtak ötletek. Persze a hétköznapi élet is megkövetelte a magáét. Mint itt láthatod.
https://x.com/PalocziAntal/status/1594329194066243586
Viszont most jobban akarok csinálni mindent. Hátha lesz egy jó erős tíz évem. A Dokk egyik társtulajdonosaként mostantól én szerkesztem majd a Dokk facebook-oldalát. (Kb. egy jó hónap kell a felfutásához. Vagy kettő.) Szeretnék interjút kérni tőled. Talán arról, merrefelé tart az irodalom. IIletve, hogy mit tanítasz – most – az írósulidban. Petőcz Andráshoz is el kell majd mennem. Ugyanezekkel a kérdésekkel. Talán Turczi Istvánhoz is. Ezzel talán népszerűsíthetem a fővárosi íróiskolákat, illetve a növendékeiteknek talán lenne kedve publikálni a Dokk-on, hogy szokják a kritikát. (És az igazságtalanságot.) Szóval be kéne ülnöm egyik órádra valamikor, valahol, aztán beszélnél az írásról, vagy írásban küldök kérdéseket és arra válaszolsz. Ha Istvántelepen is (Kukorelly lakhelye. a szerk.) tudsz fogadni, a sasfészekben, akkor az is benne lehetne. Majd üzenj!
(Tudnivaló, hogy Kukorelly Endre is fent volt a Dokk-on. Mindaddig, amíg valaki (talált vagy kilesett) jelszavával be nem lépett Kukorelly rendszerébe (ahogy azt "tudjuk ki" velem is megtette) és föl nem tett Kukorelly nevében egy ál-Kukorelly verset a Dokk-ra. Mert akkor kilépett.)
 | |
| 397. | [tulajdonos]: NEM SZERETEM AZ ILYET | 2026-05-23 21:33 | Csödö nem jelenteti meg a válaszomat az univerzum szélén naplójában a bökversére, amihez a nevem használta. Ez kicsinyesség. S még ő bélyegez rosszindulatúnak.
Nem mentettem el. Kiment a fejemből, csak félig fogalmazom újra. Nincs időm ilyen baromságokra. Viszont fontos bejelentés van benne: ezért adom közre.
Tegnap orvosi konziliumon voltam, s végre felkerült a papírjaimra, hogy „kilinikailag gyógyult”.
Ez azt jelenti, hogy (ezek szerint) kigyógyultam a HPV vírus eredetű nyelvgyöki laphámrákból, nyaki nyirokcsomó áttéttel. Örülök. Mert nem mindenkinek sikerül. S azt kérdeztem Csödötől, mit mondhatna nekem, ráktúlélőnek egy olyan ifi, akit a rák még csak ezután fog megbetegíteni? Nem sokat – véltem. Én viszont annál többet – neki – és mindenki másnak erről.
És ezt meg is kell majd tennem, mert ez lesz az új témám.
A paráznabillegető című vitalitásvers kötetem most a rákbetegség, a kezelés és a kigyógyulás témájával bővül.
Ezért azt üzentem neki, meg minden felelőtlen önpusztítónak (egy cigány népdal első soraival), hogy: „Nem ijedtem én meg, / míg félelmet nem tudtam!/ Hej mikor megtudtam/ de nagyot ugrottam.”
Azt is írtam még, hogy ha az ő önpusztító generációja menne is a levesbe, az unokáimat Londonban akkor is érdekelni fogja az én nagyapai „túlélésem”.
Mert ők nem engem utálnak majd mint Csödö önpusztító generációja, lásd a bökvers „rozmározását”, hanem az ő önpusztító (s épp előttük járó) generációját. Visszatalálva hozzám. Az én – kortmegelőző – életvezetésemet követve. Volt még valami hájazás is a bökversben (ha rozmár, legyen kövér?). Huszonöt kilós súlyvesztés után nem tudom, Csödö miről beszél. 78 kiló volt a versenysúlyom (nagyváltó súly). A képen 75 vagyok. 3 kiló izmot vissza kell szednem magamra.
 Mindez tehát modern és menő dolog és a jövő zenéje. Amiről beszélni kell. Nem pedig eltökíteni az erről szóló szöveget. Csödö el vagy tévedve… sajnálsz, hogy olyan világban kell élnem, amelyben… (és itt mondasz egy badar általánosságot). Nem Csödö! A magamfajta (haláltorkából jött) ráktúlélő többé nem is „ezen a világon” él. Ez a nagy helyzet. Nem lehetek a játszópajtásotok többé. (Nincs időm.) Kéretik ezt mostantól észben tartani!

| |
| 396. | [tulajdonos]: A SIRÁLYFOS LOGÓT CSERÉLJÜK LE | 2026-05-05 18:58 | Nagyon megharagudtam Miklóssi Szabó Istvánra, aki dicstelenül volt kénytelen távozni a prózarovat éléről, s most, amennyiben viselt dolgait kívánnánk itt kielemezni (erre majd nemsokára sort kell keríteni) pereskedéssel fenyegtőzik. Hiszen ő mint titkos főszerkesztői jogokkal is megbízott (s megbízója megelégedéséig aszerint meg is fizetett) Dokk-elöljáró keserítette meg többünk életét. Ezért írtam egy ez ellen tiltakozó kommentet a Dokk faqban. „Nem látva a pipától”, így számos elütést is elkövetve. Kommentemet itt adom közre szerkesztett változatban s azt javaslom Miklóssinak HÁTRÁBB AZ AGAR… JAV. AZ EGEREKKEL. „Jobban tenné (ez már az ismételt komment), ha nem fenyegetőzne feljelentéssel, mert mivel az ő személyeskedései következtében kényszerültem a Dokk elhagyására, jelenleg őt terhelik a "nem megfelelő viselkedés" várható jogi következményei. Tűrhetetlen, hogy mindezek után ő kezd – itt – fenyegtőzni. (Itt: értsd az általa megrontott szellemiségű "irodalmi kikötőben", ahonnan eltűnt A VITA s ezzel minden gyógyító /bár olykor szükségszerű fájdalommal járó/ kibeszélés lehetősége is. Ez nekünk BIZÁNC volt. Nem kérünk többet belőle. Ebben az országban mi RÓMÁHOZ vagyunk szokva. Itt ennyit lezárásképpen „másországbeliségünk” egyébként nagyon is feltárandó, nagyon is beszélendő problematikájáról. (Egyszer erdélyi lányokkal beszéltem arról, néha miért olyan nehézkes a magyar fiúk és az erdélyi lányok kapcsolata. Egy nyelvi példával próbálta érzékeltetni. Amikor ő rászólt a magyarországi magyar fiújára, hogy „Hallgass…!, akkor azt ő úgy értette: „HALLGASS MEG!” A fiú viszont úgy értette: „HALLGASS EL!” És azonnal megsértődött. Apró árnyalatokon múlik a megsértődés. Ezeket az apró árnyalatokat érezted te is elviselhetetlenül bántónak, pedig ha valaki (mint én) azt írja neked, „Nem adja oda neked mint szerkesztőnek új novellájához az első éjszaka jogát, akkor ezen nem megsértődni kell, hanem elgondolkodni, hogy vajon miért nem? Alapos okom volt rá, amely – az utólagos eseményeket látva – beigazolódott. Az intuicióm azt sugallta,neked, ehhez a szerkesztői mentalitáshoz, NEM JÁR. S utólag látom, hogy milyen igazam volt. A legnagyobb bajom azonban még mindig az általuk tévesen megválasztott üres és semmitmondó Dokk logó!
Ady pacsirta álcás sirály" attribútuma helyett egy olyan fehér folt, amilyet a sirály defekál! Le kell cserélni! Beküldtem a nyomdában korrigált újat, várom a főszerkesztő intézkedését.
István barátunk, miután érzelmi intelligencia hiányában kellően leszerepeltél itt, most már merj kicsi (legalább egy ici-picit kisebb) lenni! Legalábbis amíg készre nem írod a Hangoskola könyvismertetőd bejegyzését Kertész Imréről. Csak előtte – VÉGRE VALAHÁRA – most már olvassad is el! ( Aki még nem tudná, említett okoskodásod lényegében arról, ráadásul szárnyas szavakkal, hogy a Sorstalanság című művet, többszöri nekifutásra, de eddig még nem sikerült elolvasnod! Ez nonszensz. Rugaszkodj neki: menni fog, csak akarni kell! Mert hogy addig mint irodalmár "nem állsz meg előttem", István, azt teljes felelősséggel kijelenthetem!. Függetlenül attól, hogy téged ez érdekel-e vagy sem. (Mert engem meg az nem érdekel.) Nálunk többet „nem parancsolsz”. Tehát "otthon" fenyegetőzz! Nincs olyan magyar bíróság, aki pl. velem szemben, a még ezután várható jogos, elemző kritika miatt neked szolgáltatna elégtételt. Olyan viszont lesz, aki veled szemben nekem szolgáltat igazságot, jogtalan kizárásom miatt. Tulajdonost így nem lehet a Dokk-ról kizárni. (Ezt mondták a jogi tanácsadáson.) De most mindenek előtt le kell cserélni a „sirályfos” logót!
 | |
| 395. | [tulajdonos]: SIRÁLYLÓGÓ | 2026-04-25 22:24 | A SIRÁLYLOGÓT VISSZAHOZZUK
Örömmel olvasom a Dokk faq-on, hogy nem csak nekem hiányzik a sirály logó. Már készítem az újat. Pontosabban már hónapokkal ezelőtt elkészült a vázlata (kézzel összebarkácsolva; elektronikusan még szétesik, ezért egy stúdióba kell vinnem jövő hét elején).
Hónapokkal ezelőtt elküldtem az időközben (dicstelenül) távozott szerkesztő-házaspárnak is.
Mivel minden levelezésem irodalmi jellegű (az "utókornak" s a regényeimnek írom őket), itt a helye ebben a naplóban. Legalábbis ennek a részletének:
"Messengeren küldött korábbi levelemben kértelek, hogy „tolass vissza: így nem fog menni, s nagyobb ívben vedd be a kanyart”. Nem hallgattál rám. Félek, hogy emiatt most belekeveredtek valamibe, két tehetséges ember, amiből rosszul fogtok kijönni. ... Nem erről akarok beszélni, hanem arról a súlyos vizuális tévedésről, hogy a megszokott sirály logónkat fehér paca logóra cseréltétek fel. ... Még nincsen késő. Kérlek benneteket, alkossatok új logót a sirály figura helyett tévesen bevezetett fehér pacából. Nekem Ilyen fehér foltokat kellett letakarítanom a balatoni horgászstégekről, ha a csajommal ott akartam napozni. Részleteiben maradhat. D alakú kékmezőben bizonytalan korvonalú fehér folt? Rendben. De miért ne lehetne egyben - stilizált sirály - formája akár?
Jelent nektek valamit az a folt? Lyukas zászlóként akarjátok lobogtatni a régi Dokk zászló helyett? Vagy mire kéne asszociálnom?
Itt Magyarországon nekünk ez a két (fentebb említett) asszociáció az első.
Füri Marié – tinta paca – téves. Mert nem kék lapra írunk fehér tintával, hanem (f)ordítva.
Nekem ez a fehér folt tényleg olyan, mint amilyet a sirály defekál.
Nem fogjátok tudni megvédeni, annyira meggyőző érvekkel fogom majd magasztalni a régit.
Eleve Ady attribútumát jelenti a „pacsirta álcás sirály”… vagy az albatrosz asszociációt: „A költő is ilyen, e légi herceg párja.”stb. Ha minimális belátással, minden bejelentés nélkül csak titokban megváltoztatnátok, azt nem lehet? Mintha magatoktól találtátok volna ki. A hangulatjavítás és a jóhiszeműségetek kifejezése érdekében. Ez a levél (egyelőre) köztünk marad. Sosem fogok rá hivatkozni, ha megtörténik a változtatás.
Küldök sirály emblémákat. Miért ne lehetne fehér folt helyett „sirálypaca” a kék ég D-mezőben, nem igaz?
Nem akarom megmutatni az általam képzelt verziót: hadd maradjon a ti alkotásotok. Én csak ezt az emblémakollekciót mutatom meg hozzá. (Meg azt, fotókon, hogy milyen amikor a sirály defekál.)
És olvassátok el ezt a balatoni novellámat. (Emiatt vagyok egyben sirályszakértő.) Idézet részlet vége. /A novellát itt most nem közlöm. A sirályürüléket sem mutatom be. El tudjátok képzelni: elég a logóra nézni./ -------------------
Válasz nem érkezett.
Ezért időközben az említett mintából én csináltam meg a címerfelület képét.
Filip Tamásnak tetszett, Tesch Gábor Ferenc nem zárkózott el a cserétől, de a dolog hónapok óta függőben van.
Úgy látszik most jött el az ideje, hogy véglegesítsem.
Ez nem pusztán a sirály logó visszaállítása lenne, hanem az új Dokk logója, szintézisben az elődök téves, de részleteiben menthető logó-ötletével. Ezzel szeretném kifejezni, hogy a részükről sokkal nagyobb empátiára lett volna szükség. Akkor még mindig itt lehetnének, valamennyiünk hasznára. Így viszont menniük kellett.
 képlink másolása
| |
| 393. | [tulajdonos]: Korr | 2025-09-01 08:52 | | < Moderálva > | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|