NAPLÓK: 01 Legutóbbi olvasó: 2025-04-12 05:31 Összes olvasás: 6390| 17. | [tulajdonos]: 13 | 2016-10-22 17:51 | Lepkepillangó.
Azon vitatkoztak, hogy hideg kell-e, vagy meleg, hogy ne sérüljön tovább a szövet. Persze az, hogy vitatkoztak, túlzás. Állítás állítás ellenében, amit a szakszerűen írott szó old fel. Ami se nem hideg, se nem meleg.
Az utóbbi időben reggel és este hőrohamai vannak. Menetrend szerint jön a forróság. Eleinte zavarta, most már egészen jól viseli. Minden ébredésben vízözön. Olyan vízözön, amit le kell mosni. Párban is van. A pánik hiányzik mögüle, sőt. Inkább megnyugtató. Lesz az az idő, amikor az úszás mindenkor szabadság.
Ildikó bagettet süt, mert nem tudja elviselni a tudatot, hogy nem házi semmi. Milyen nő az, aki nem süt a férfinek? Ildikó zavarban van, egyenként átpakolja őket egy tányérra. A mozdulatai gépiesek, begyakorolt a mindenség. Összegyűri a sütőpapírt, a kukába dobja. Belecsobban egy régi tűzbe, és csupasz kézzel rámolná el a sütőrácsot. Éget. Ildikó megengedi a hideg vizet, mindkét hüvelykujja lángol. A víz csak folyik, minden lehűlhetne, de nem, percekig ég. Kék szemek. Barna szemek. Mikor alszik el. Hol alszik el.
Ildikó határozott. Nézi a férfit. Ildikó hirtelen megöregszik, amikor meglátja a bőre feszességét. Haja megnő, felkontyolja, épp az unokájának énekel. Ildikó belecsobban a jövőbe, évek rohannak el, és mellette a férfi egyre fiatalabb.
A nagy hő roncsolja a szövetet, a túl hideg éget. Maradjunk tavasszal, 12, 13 fokon. Állítás állítás mellet. Az ujjaimat nézem, még jó ideig meglesznek a sebek. Már azelőtt megégtem, hogy megtaláltál. De fény csak most lett. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
