DOKK - Ur Attila



 
2856 szerző 40067 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Demény Péter
  Egy fehér papírlap
Új maradandokkok

Francesco de Orellana: én oda fel nem megyek
Molnár Attila: Tibitebitangó (jav.)
Tamási József: jelolvasás
Francesco de Orellana: két lábbal ülök a szélén (áramvonalasított verzió)
Karaffa Gyula: Korán
Tamási József: error
Bátai Tibor: egy-ügyű sorok [három tételben ugyanarról]
Türjei Zoltán: Bőrön belül
Ur Attila: Szekér
Szakállas Zsolt: Vadhajtás
FRISS FÓRUMOK

Zima István 1 napja
Ötvös Németh Edit 1 napja
Metz Olga Sára 1 napja
DOKK_FAQ 1 napja
Mórotz Krisztina 1 napja
Nagyító 1 napja
Veres Mária 1 napja
Bak Rita 1 napja
Ur Attila 1 napja
Farkas György 1 napja
Konta Ildikó 2 napja
Tamási József 2 napja
Szilasi Katalin 2 napja
Szakállas Zsolt 2 napja
Bátai Tibor 2 napja
Kránicz Szilvia 2 napja
Türjei Zoltán 2 napja
Skaliczki Péter Nimród 3 napja
Pataki Lili 3 napja
Pintér Ferenc 3 napja
FRISS NAPLÓK

 A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS 1 napja
Hetedíziglen 1 napja
Macska 1 napja
ELKÉPZELHETŐ 2 napja
Etzel Mark Bartfelder 2 napja
Metz-Művek 2 napja
négysorosok 3 napja
Minimal Planet 3 napja
az univerzum szélén 7 napja
Játék backstage 7 napja
Vezsenyi Ildikó Naplója 8 napja
Vendég 10 napja
útinapló 10 napja
Ötvös Németh Edit naplója 11 napja
Conquistadores 12 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK
  Ur Attila


Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!

73.
2026.06.11 00:33Tesch Gábor Ferenc - szerki -- meo | Genezis

Válasz erreTegnap a vers javított változatára reagáltam, talán hevenyészettebben. Új kérdések.. Létezik-e konzervdoboz, mielőtt Isten megteremti az embert? Az nem egy ember által megalkotott tárgy? Vagy mindent Isten teremt az emberi világon belül is? Tehát itt felmerül a szabad akarat és teremtőképesség, az ember teremtőképességének a kérdése is.Túl filozófikus?


72.
2026.06.09 13:18Fűri Mária - szerki -- meo | Genezis (jav.)

Válasz erreKedves Attila!
A teremtés, mint amikor a felrúgott konzervdoboz tartalma kifolyt, jó kezdés. Ez a kép részben folytatódik, de az 'emberes' beszúrás "majomból emberré,/
emberből poszthumán" a képet eltéríti, megbontja. Ahelyett lehetnének más sorok, de azt csak elhagyva is sokkal jobb, sőt jó.


71.
2026.06.09 12:52Tesch Gábor Ferenc - szerki -- meo | Genezis (jav.)

Válasz erre"Isten egy
konzervdobozban
találta a világot.
Véletlenül belebotlott,
feldöntötte,
annak tartalma szétfolyt."

Tehát van egy világon kívüli másik világ, ahol Isten sétálgat és konzervdobozokba botlik. Talán Isten létezése csak abban a világban képzelhető el, ahol mi emberek Istennek nevezzük Istent.


70.
2026.06.06 21:58Gulisio Tímea - szerki -- meo | Genezis

Válasz erreKedves Attila!

Ez jó nyitó mondata lehetne egy teremtéstörténetre reflektáló műnek, akár egy sci-fi-nek, de mint vers, kevés, "megúszós". Kezdjen valamit az ötlettel!

Üdvözlettel, szeretettel: Tímea


69.
2026.06.04 15:02Simon Adri - szerki -- < Moderálva >

Válasz erre< Moderálva >

Az alábbi hozzászólás tartalmával vagy egyes elemeivel a dokk.hu szerkesztősége nem ért egyet, illetve nem vállalja fel.



68.
2026.06.04 12:06Siska Péter - szerki -- meo | Szekér

Válasz erreHatásos a látomásos indítás, a Mátyás által idézett sorpár pedig szerintem is remek. Ugyanakkor nem teljesen egyenletes a szöveg, pl. a "magányos" jelzőt az utca előtt fölöslegesnek érzem, a gyerekcsontok pedig túl direk módon akarnak sokkolni. Ez utóbbi közvetlen tragédiaábrázolás, túlságosan magára vonja a figyelmet, nélküle erősebb lenne a szöveg (a biciklik az út közepén, vagy a konyhabútorra penészedett kenyér képei sokkal emlékezetesebbek), de nálam is marad.


67.
2026.05.29 18:45V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | Pótolhatatlanok

Válasz erreA "Bennünk csakazértis istenhit tátong –" olyan intenzív lírai tömörséggel világít, hogy vele összevetve kevésbé sikerültnek láthatjuk a felvezetést, a Péter által leírt szempontok miatt is. Viszont a cím és az utolsó sor, amik nyilván a versmagot képzik, nem biztos, hogy megengedik a túlzottan hétköznapi fókuszt. Annak sokkal inkább helye volt a 'Szekér' versben. Itt bizonyos értelemben nagyobb igényű, egyetemesebb, dicsérni, erőt demonstrálni is próbáló beszédmód van meghívva, és azt nehezebb megtölteni újszerű, saját kifejezésekkel, amik a hagyományoktól függetlenedni képesek, illetve magas szinten folytatják azokat. Most leginkább az utolsó sor és a harmadik versszak működik jól szerintem.


66.
2026.05.28 22:56Siska Péter - szerki -- meo | Pótolhatatlanok

Válasz erreNekem a legjobban a dialógus beékelése tetszik benne, az... hirtelen hétköznapian tragikus és emberi. Szerintem ezekre a konkrét tapasztalati töredékekre lenne szüksége a szövegnek, nem a pátoszra, mert ezek ütnek igazán. Néhol át-áttöri a saját retorikáját, ám a deklaratív, fogalmi nyelv túlsúlya jelentősen gyengíti, ezért összességében inkább hangsúlyos állásfoglalás marad, mint lírai tapasztalat.


65.
2026.05.26 20:43Gulisio Tímea - szerki -- meo | Genezis (jav.)

Válasz erreKedves Attila!

A kezdő kijelentés remek. Ha nem vesszük szigorúan, a "tovább ment"-ig is rendben van. Viszont ott bekúsznak az üresjáratok, majd a sci-fi-szerű találgatás.
A konzervdobozból hogy lett fröccs? Zavaros ez így, kár érte, jól indult.

Üdvözlettel, szeretettel: Tímea


64.
2026.05.26 15:42urcsalad94@gmail.com -- re: meo | Kapkodva az elérhetetlent

Válasz erre
Előzmény
Tisztelt Péter!
Egyetértek Önnel abban, hogy érdemes lenne sűríteni a szöveget, kivenni belőle a kevésbé fontos vagy ismétlődő gondolatokat. Csak nyolc év után nehéz bele fogni. Köszönöm a véleményt!
Üdv.:
Attila


63.
2026.05.26 15:35urcsalad94@gmail.com -- re: meo | Kapkodva az elérhetetlent

Válasz erre
Előzmény
Tisztelt Márk!
Meglehet, hogy a kívülállónak keveset mond a szöveg. Nem tudom nyolc év után érdemes-e változtatni rajta. Túlságosan személyes talán ahhoz, hogy bele nyúljak, de érdekel, mit hozhatnék ki belőle most. Köszönöm a véleményt!
Üdv.:
Attila


62.
2026.05.26 15:29urcsalad94@gmail.com -- re: meo | Genezis

Válasz erre
Előzmény
Tisztelt Mátyás!
Meglehet, hogy a vers elég konzervatívan fogalmazza meg mondanivalóját, és talán jót tenne neki, ha vulgárisabb lenne. Mindenesetre mikor írtam nem éreztem annak szükségességét, hogy Weöröshöz hasonló szókimondósággal fogalmazzak, bár látom, hogy mitől hatásosabb az olyanfajta megnyilvánulás. Köszönöm, hogy meózott, Mátyás!


61.
2026.05.26 15:23urcsalad94@gmail.com -- re: meo | Genezis

Válasz erre
Előzmény
Tisztelt Péter!
Megpróbáltam átbillenteni. A újabb változatot feltöltöttem.


60.
2026.05.25 11:29Siska Péter - szerki -- meo | Kapkodva az elérhetetlent

Válasz erreÉrezhető benne a valódi érzelmi tét, de a szöveg nem képes ezt megfelelően szervezni, sűríteni. Szinte teljes egészében érzelmi kitárulkozásként működik, nem poétikai struktúraként. Rögtön egy túl nagy retorikai gesztussal indít egy alapvetően intim helyzetet, nyit egy olyan önmitizáló horizontot, melyet a későbbiekben nem tud tartani. Túlbeszélt, sok benne a romanticizáló dísz. Nagyobb stilisztikai, formai fegyelemre lenne szüksége ennek a szövegnek. A zárósor hatásos lenne, kár, hogy addigra már sokszor elmondta ugyanezt.
A fenti posztra érkezett válaszok: urcsalad94@gmail.com


59.
2026.05.23 18:22V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | Genezis

Válasz erreErről egy kicsit eszembe jut Weöres Sándortól a 'Részeg ördög', ahol a teremtés ugyancsak a bomlás, szétesés -éppenséggel obszcén- megvalósulásaival van bemutatva: "...Első napon ágyékomból/ vettem egy csöpp lázhólyagot/ s addig fújtam míg szétpukkadt,/ ebből lettek a csillagok.// Másodnapon egy szilánkját/ rohasztottam míg nyüves lett/ s a nyüzsgők mind falták egymást,/ akár kövér, akár nyeszlett."; "...Negyednap e hemzsegésre/ szellentettem egy vastagot:/ élők közt a legmohóbbja/ ettől mindjárt észt is kapott." stb.

Ez a fajta ábrázolásmód logikusan következik abból, ha össze akarjuk egyeztetni a tudományos és vallásos keletkezéselméletet; az előbbiben tulajdonképpen katasztrófák sorozata forgácsolta- lötyögtette az anyagot, amíg az önmagát emésztve jutott nagyobb komplexitásra; ahogyan ezeket a folyamatokat elképzeljük, nagyon is kínálkoznak a lehető legvulgárisabb hasonlatok, metaforák. Hát még, ha hozzávesszük a teremtés méltatlanságát, elviselhetetlen közömbösségét az emberiség tragédiáival szemben. Ezt az irányt a vers érzésem szerint még túl szelíden kivitelezte, főleg, ha összevetem például Weöres versének vonatkozó részeivel. Ígéretes beállítás, de múlikkal szavazok.
A fenti posztra érkezett válaszok: urcsalad94@gmail.com


58.
2026.05.22 19:24Siska Péter - szerki -- meo | Genezis

Válasz erreÖtletvers, ami tulajdonképpen egyetlen fordulatra épül. Ez önmagában még nem lenne probléma, de a szöveg ezen az ötleten túl nem igazán hoz létre képi vagy nyelvi többletet, a sorok többsége sima narratív közlés marad. A groteszkhez nem elég groteszk, ahhoz pedig túl könnyű, hogy metafizikai súlya legyen, én átbillenteném valamelyik irányba.
A fenti posztra érkezett válaszok: urcsalad94@gmail.com


57.
2026.05.21 16:38Bártfai Attila Márk - szerki -- meo | Kapkodva az elérhetetlent

Válasz erreKedves Attila!

Számomra a szöveg hol túlmagyarázó, hol archaizáló. Igen bensőséges hangon szól önmagához, ugyanakkor elfeledkezik az olvasóról. Nem ad olyan fonalvéget a kezembe, aminek mentén a szöveglabirintusba beléphetnék. Túl személyes a két érintett számára, de a többieket, az olvasókat könnyen lehet, hogy kirekeszti magából. Nekem, a kívülállónak általánosságok egymás mellé illesztének tűnik.

Üdv.
Márk
A fenti posztra érkezett válaszok: urcsalad94@gmail.com


56.
2026.05.16 10:14urcsalad94@gmail.com -- re: meo | Szekér

Válasz erre
Előzmény
Tisztelt Mátyás!
Ennek a versnek az esetében volt egy kép (az akaratuk ellenére a hatalom által váratlanul elhurcolt emberek képe) ami elég erősen a szemem előtt van még most is. Másrészt beakartam azt is mutatni, hogy milyen végletekhez vezethet egy elhúzódó háború, ami már nem szolgálja a közembert, inkább csak felemészti, vagy ha túlél "hibridet csinál belőle" ahogyan Ön fogalmazott. Fogyunk, Mátyás, ezt akarja elmesélni a vers: számban, emberileg, mindenféleképpen; és az "istenek" számára a kihasználhatóságon túl érdektelenek vagyunk (mármint itt, ahol én élek).
Borbély Szilárd versét elismerem, nem ismertem, de elolvastam, és valóban az "istenek" kifejezés hasonlóan jelenik meg benne, mint a Szekérben, vagy akár A vérző Istenről című versemben.
Köszönöm a marasztalást.


55.
2026.05.13 22:25V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | Szekér

Válasz erreA "Zötyögünk bőszen az istenek szekerén./ Konyhabútorra penészedett a kenyér." gyönyörű. Szokatlan és megrendítő ez a típusú, magyarázkodás nélküli sűrítés önmagában is a kortárs lírában, de a szenvedés ilyen váratlan tárgyilagosságban való megragadása biztosítja igazán a hatást. Ez, a felütés metaforája, a testszag említése olyan az átélésből fakadó megoldások a szövegben, amit külső szemlélő nehezen tudna reprodukálni, mert a kényelmes többség nyelve alatti, letagadott mozzanatok vannak bennük.

Az a mód, ahogyan az "istenek" kifejezés nem kevés vádló felhanggal alkalmazva van, jól beágyazott a kortárs lírában, egyszerre teszi kozmikus idővé a hétköznapot és egyszerre rángatja le a misztikumot a földre posztmodern módon. Ennek a két iránynak a találkozása az a poszthumanista látásmód, hogy a hatalom, önkény elemészti a vele kontaktusba lépő emberi tényezőt, saját szisztémája alá gyűri és annak végrehajtójává emeli, mindenesetre olyan hibridet csinál belőle, amellyel már nem tudunk többé közösséget vállalni, amelynek a szép szóval, kérleléssel, fenyegetéssel, manipulációval való befolásolásáról lemondunk. Egy kicsit ilyesmi módon vélem olvasni Borbély Szilárd "istenek" használatát is például a 'Deukalion Termelő Szövetkezetben' ("Amikor az istenek vizet bocsátottak a földre,/ az átemelő szivattyút épp apám kezelte..."). Ez a megoldás egyébként (legalábbis számomra) tartalmazza azt a felelősségrevonó gondolatmenetet is, ami a 'A Vérző Istenről' versben kifejtésre kerül, finomabban és más jelentéseknek alárendelve persze, de asszociációs erőterét megőrizve. Marad.
A fenti posztra érkezett válaszok: urcsalad94@gmail.com


54.
2026.05.08 12:33urcsalad94@gmail.com -- re: meo | Utolsó kapcsolatfelvétel (jav.

Válasz erre
Előzmény
Tisztelt Mátyás!
Ezen a ponton egyetérthetünk abban, hogy nem értünk egyet, de ez teljesen rendben van. Az én szemszögömből jelen hozzáállásunkkal a sorsunk, ami megfogalmazódik a versben, elkerülhetetlen. Ezért tűnhet olyannyira egyoldalúnak a vers. Sajnos jelenleg nekem nincsenek más kimenetelű vízióim a jövőről, mert tudom, bárhova is megyünk, ha nem változunk meg viselkedésünkben, gondolkodásmódunkban mint faj, akkor csak a meglévő problémáinkat szálitjuk egyik helyről a másikra. Mindenesetre köszönöm a meglátásait, Mátyás. Lehet egy másik versben a jövőben meg is valósulhatnak. Ki tudja?


53.
2026.05.08 12:11urcsalad94@gmail.com -- re: meo | Pótolhatatlanok

Válasz erre
Előzmény
Tisztelt Mária!
Sokat gondolkodtam ezen a versen. Korábban kaptam rá olyan reakciót szerkesztőtől (nem a dokkon), hogy nem igazán tud mit kezdeni ezzel a verssel. Annak kapcsán, amit írt, hogy elszégyelte magát az jutott eszembe, hogy talán pont azért ilyen nehezen emészthető a vers, mert valójában a kollektív szégyenérzetről szól, ami egyrészt a tehetetlenségünkből, másrészt pedig abból fakad, hogy aki tehetne valamit, az nem tesz semmit, hogy több ezer év nem volt elég az emberiségnek arra, hogy túltegye magát az ilyen kicsinyes dolgokon, amik sokkal többet követelnek, mint amennyit érnek. (például a háború) A vers muszáj bátorsága ebben az olvasatban az együttélésünk a kollektív szégyenérzettel, ami lássuk be, nem könnyű, de elkerülhetetlen. Köszönöm, Mária, hogy írt, és segített más megvilágításban látni a verset. Meglepő felismerés volt számomra, hogy amit eredetileg felemelő üzenetnek szántam (a megírás utáni közvetlen változatában), az végül a kollektív tehetlenség okozta szégyen megfogalmazásává vált. Szerintem nem az a baj, ha szégyeljük magunkat. Én is szégyelem magam. Az a baj, ha nem.


52.
2026.05.06 22:10V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | Utolsó kapcsolatfelvétel (jav. 1)

Válasz erreJót tett annak a megjegyzésnek a kivétele, de azért az előző meómban leírt fenntartásaim még mindig élnek, egyoldalú tanulságot érzek a szöveg mögött hatni és megrökönyödést- megrökönyítést. Másrészt amit vállalt a vers, azt maradéktalanul teljesíti; ha az egyik dokkon honos kritikai hozzáálláshoz nyúlnék, azt írhatnám, hogy "nem tudok belekötni", de inkább azt írom, hogy a megvalósítás eléri a kitűzött célt és a cél bírálata, összehasonlítása más célokkal már sokkal, de sokkal szubjektívebb dolog.

Talán én a sci-fi díszletéhez nyúló művektől egy sokkal absztraktabb, vagy nem is absztraktabb, egyszerűen távolibb optikát várok, amiben a tömegek mozgása, a történelem menete, ünnepek és tragédiák úgy mosódnak össze borzongatóan embertelen szépségű formációkba, mint ahogyan akár a Jupiter viharjai képeznek márványszerű csíkokat. Nyilván ez a beállítás is lehet a giccs egy neme, illetve a 'fenséges' esztétikai minőséggel való visszaélésnek van kitéve elsősorban, ami, mint tudható, közel áll a totalitárius diktatúrák ízléséhez. Engem, bárhogyan is olvassam ezt a verset, a "Jupiter légkörébe/ beszivárgott történelem" emberi léptéket tudatosító, felfoghatatlan arányokat sejtető képe ragad meg és elvisz egy teljesen más irányba, mint amivel a szöveg többi része foglalkozik. Volt néhányszor olyan álmom, hogy egy szinte teljes egészében folyékony vízből álló bolygóba zuhanok, aminek esetleg van egy kétemeletes háznál nem nagyobb szilárd magja, egyedül ahhoz viszonyítható a mindent betöltő, elementáris merülés, amiben a kicsiségem és jelentéktelenségem felismerése paradox módon mámorrá válik- a kép ezt a hangulatot idézi fel, ami után hígnak érzem a történetmesélést. Viszont a "rongyokban prédikáló/ próféta fogadta őket,/ és a hélium meghajtású felhőrakéták.", mint írtam, a bűbájosan nyegle "és"-ével igazán jó, mert nem a sublime, de a posztmodern sci-fi esztétikájának magasan megfelelő (Philip K. Dick Stanislaw Lemmel szemben, teszem azt.) Szóval nem szavazok.
A fenti posztra érkezett válaszok: urcsalad94@gmail.com


51.
2026.05.05 20:42Fűri Mária - szerki -- re: meo | Pótolhatatlanok

Válasz erre
Előzmény
Kedves Attila!
A mondanivaló itt olyan őszinte és súlyos, hogy nem tudnám azt mondani, ezt vagy azt javítsa. Lehet, hogy más tudná. De engem csak letaglózott, és elszégyelltem magam.
A fenti posztra érkezett válaszok: urcsalad94@gmail.com


50.
2026.05.05 19:39Fűri Mária - szerki -- meo | Pótolhatatlanok

Válasz erre.


49.
2026.05.01 21:21urcsalad94@gmail.com -- re: meo | Pótolhatatlanok

Válasz erre
Előzmény
Tisztelt Mária!
Ha van észrevétele, nyugodtan meózzon. Ez is csak vers, ez is csak reflexió. Talán pont attól lesznek jók az észrevételei, mert Ön nem él ezek között a körülmények között. Értem ezalatt, hogy lehet objektívebben látja a helyzetet, mint én. De ha nem szeretne meózni, természetesen ezt is elfogadom.
A fenti posztra érkezett válaszok: Fűri Mária - szerki



0 25 50

Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2026-03-30 15:49 ŐK
2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2026-06-11 18:12   új fórumbejegyzés: Zima István
2026-06-11 18:10   Napló: A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS
2026-06-11 18:01   új fórumbejegyzés: Zima István
2026-06-11 17:43       ÚJ bírálandokk-VERS: Kási Ferenc/ Francesco Padló
2026-06-11 15:54   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2026-06-11 15:38   új fórumbejegyzés: Metz Olga Sára
2026-06-11 15:36   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2026-06-11 15:30   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2026-06-11 15:26   új fórumbejegyzés: Zima István
2026-06-11 15:18   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit