Ur Attila
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
73.
| 2026.06.11 00:33 | Tesch Gábor Ferenc - szerki -- meo | Genezis
|
| Válasz erre | Tegnap a vers javított változatára reagáltam, talán hevenyészettebben. Új kérdések.. Létezik-e konzervdoboz, mielőtt Isten megteremti az embert? Az nem egy ember által megalkotott tárgy? Vagy mindent Isten teremt az emberi világon belül is? Tehát itt felmerül a szabad akarat és teremtőképesség, az ember teremtőképességének a kérdése is.Túl filozófikus? | 72.
| 2026.06.09 13:18 | Fűri Mária - szerki -- meo | Genezis (jav.)
|
| Válasz erre | Kedves Attila!
A teremtés, mint amikor a felrúgott konzervdoboz tartalma kifolyt, jó kezdés. Ez a kép részben folytatódik, de az 'emberes' beszúrás "majomból emberré,/
emberből poszthumán" a képet eltéríti, megbontja. Ahelyett lehetnének más sorok, de azt csak elhagyva is sokkal jobb, sőt jó. | 71.
| 2026.06.09 12:52 | Tesch Gábor Ferenc - szerki -- meo | Genezis (jav.)
|
| Válasz erre | "Isten egy
konzervdobozban
találta a világot.
Véletlenül belebotlott,
feldöntötte,
annak tartalma szétfolyt."
Tehát van egy világon kívüli másik világ, ahol Isten sétálgat és konzervdobozokba botlik. Talán Isten létezése csak abban a világban képzelhető el, ahol mi emberek Istennek nevezzük Istent. | 70.
| 2026.06.06 21:58 | Gulisio Tímea - szerki -- meo | Genezis
|
| Válasz erre | Kedves Attila!
Ez jó nyitó mondata lehetne egy teremtéstörténetre reflektáló műnek, akár egy sci-fi-nek, de mint vers, kevés, "megúszós". Kezdjen valamit az ötlettel!
Üdvözlettel, szeretettel: Tímea | 69. 68.
| 2026.06.04 12:06 | Siska Péter - szerki -- meo | Szekér
|
| Válasz erre | Hatásos a látomásos indítás, a Mátyás által idézett sorpár pedig szerintem is remek. Ugyanakkor nem teljesen egyenletes a szöveg, pl. a "magányos" jelzőt az utca előtt fölöslegesnek érzem, a gyerekcsontok pedig túl direk módon akarnak sokkolni. Ez utóbbi közvetlen tragédiaábrázolás, túlságosan magára vonja a figyelmet, nélküle erősebb lenne a szöveg (a biciklik az út közepén, vagy a konyhabútorra penészedett kenyér képei sokkal emlékezetesebbek), de nálam is marad. | 67.
| 2026.05.29 18:45 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | Pótolhatatlanok
|
| Válasz erre | A "Bennünk csakazértis istenhit tátong –" olyan intenzív lírai tömörséggel világít, hogy vele összevetve kevésbé sikerültnek láthatjuk a felvezetést, a Péter által leírt szempontok miatt is. Viszont a cím és az utolsó sor, amik nyilván a versmagot képzik, nem biztos, hogy megengedik a túlzottan hétköznapi fókuszt. Annak sokkal inkább helye volt a 'Szekér' versben. Itt bizonyos értelemben nagyobb igényű, egyetemesebb, dicsérni, erőt demonstrálni is próbáló beszédmód van meghívva, és azt nehezebb megtölteni újszerű, saját kifejezésekkel, amik a hagyományoktól függetlenedni képesek, illetve magas szinten folytatják azokat. Most leginkább az utolsó sor és a harmadik versszak működik jól szerintem. | 66.
| 2026.05.28 22:56 | Siska Péter - szerki -- meo | Pótolhatatlanok
|
| Válasz erre | Nekem a legjobban a dialógus beékelése tetszik benne, az... hirtelen hétköznapian tragikus és emberi. Szerintem ezekre a konkrét tapasztalati töredékekre lenne szüksége a szövegnek, nem a pátoszra, mert ezek ütnek igazán. Néhol át-áttöri a saját retorikáját, ám a deklaratív, fogalmi nyelv túlsúlya jelentősen gyengíti, ezért összességében inkább hangsúlyos állásfoglalás marad, mint lírai tapasztalat. | 65.
| 2026.05.26 20:43 | Gulisio Tímea - szerki -- meo | Genezis (jav.)
|
| Válasz erre | Kedves Attila!
A kezdő kijelentés remek. Ha nem vesszük szigorúan, a "tovább ment"-ig is rendben van. Viszont ott bekúsznak az üresjáratok, majd a sci-fi-szerű találgatás.
A konzervdobozból hogy lett fröccs? Zavaros ez így, kár érte, jól indult.
Üdvözlettel, szeretettel: Tímea | 64. 63.
| 2026.05.26 15:35 | urcsalad94@gmail.com -- re: meo | Kapkodva az elérhetetlent
|
Válasz erre
Előzmény | Tisztelt Márk!
Meglehet, hogy a kívülállónak keveset mond a szöveg. Nem tudom nyolc év után érdemes-e változtatni rajta. Túlságosan személyes talán ahhoz, hogy bele nyúljak, de érdekel, mit hozhatnék ki belőle most. Köszönöm a véleményt!
Üdv.:
Attila | 62.
| 2026.05.26 15:29 | urcsalad94@gmail.com -- re: meo | Genezis
|
Válasz erre
Előzmény | Tisztelt Mátyás!
Meglehet, hogy a vers elég konzervatívan fogalmazza meg mondanivalóját, és talán jót tenne neki, ha vulgárisabb lenne. Mindenesetre mikor írtam nem éreztem annak szükségességét, hogy Weöröshöz hasonló szókimondósággal fogalmazzak, bár látom, hogy mitől hatásosabb az olyanfajta megnyilvánulás. Köszönöm, hogy meózott, Mátyás! | 61. 60.
| 2026.05.25 11:29 | Siska Péter - szerki -- meo | Kapkodva az elérhetetlent
|
| Válasz erre | Érezhető benne a valódi érzelmi tét, de a szöveg nem képes ezt megfelelően szervezni, sűríteni. Szinte teljes egészében érzelmi kitárulkozásként működik, nem poétikai struktúraként. Rögtön egy túl nagy retorikai gesztussal indít egy alapvetően intim helyzetet, nyit egy olyan önmitizáló horizontot, melyet a későbbiekben nem tud tartani. Túlbeszélt, sok benne a romanticizáló dísz. Nagyobb stilisztikai, formai fegyelemre lenne szüksége ennek a szövegnek. A zárósor hatásos lenne, kár, hogy addigra már sokszor elmondta ugyanezt. | | A fenti posztra érkezett válaszok: urcsalad94@gmail.com | 59.
| 2026.05.23 18:22 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | Genezis
|
| Válasz erre | Erről egy kicsit eszembe jut Weöres Sándortól a 'Részeg ördög', ahol a teremtés ugyancsak a bomlás, szétesés -éppenséggel obszcén- megvalósulásaival van bemutatva: "...Első napon ágyékomból/ vettem egy csöpp lázhólyagot/ s addig fújtam míg szétpukkadt,/ ebből lettek a csillagok.// Másodnapon egy szilánkját/ rohasztottam míg nyüves lett/ s a nyüzsgők mind falták egymást,/ akár kövér, akár nyeszlett."; "...Negyednap e hemzsegésre/ szellentettem egy vastagot:/ élők közt a legmohóbbja/ ettől mindjárt észt is kapott." stb.
Ez a fajta ábrázolásmód logikusan következik abból, ha össze akarjuk egyeztetni a tudományos és vallásos keletkezéselméletet; az előbbiben tulajdonképpen katasztrófák sorozata forgácsolta- lötyögtette az anyagot, amíg az önmagát emésztve jutott nagyobb komplexitásra; ahogyan ezeket a folyamatokat elképzeljük, nagyon is kínálkoznak a lehető legvulgárisabb hasonlatok, metaforák. Hát még, ha hozzávesszük a teremtés méltatlanságát, elviselhetetlen közömbösségét az emberiség tragédiáival szemben. Ezt az irányt a vers érzésem szerint még túl szelíden kivitelezte, főleg, ha összevetem például Weöres versének vonatkozó részeivel. Ígéretes beállítás, de múlikkal szavazok. | | A fenti posztra érkezett válaszok: urcsalad94@gmail.com | 58.
| 2026.05.22 19:24 | Siska Péter - szerki -- meo | Genezis
|
| Válasz erre | Ötletvers, ami tulajdonképpen egyetlen fordulatra épül. Ez önmagában még nem lenne probléma, de a szöveg ezen az ötleten túl nem igazán hoz létre képi vagy nyelvi többletet, a sorok többsége sima narratív közlés marad. A groteszkhez nem elég groteszk, ahhoz pedig túl könnyű, hogy metafizikai súlya legyen, én átbillenteném valamelyik irányba. | | A fenti posztra érkezett válaszok: urcsalad94@gmail.com | 57.
| 2026.05.21 16:38 | Bártfai Attila Márk - szerki -- meo | Kapkodva az elérhetetlent
|
| Válasz erre | Kedves Attila!
Számomra a szöveg hol túlmagyarázó, hol archaizáló. Igen bensőséges hangon szól önmagához, ugyanakkor elfeledkezik az olvasóról. Nem ad olyan fonalvéget a kezembe, aminek mentén a szöveglabirintusba beléphetnék. Túl személyes a két érintett számára, de a többieket, az olvasókat könnyen lehet, hogy kirekeszti magából. Nekem, a kívülállónak általánosságok egymás mellé illesztének tűnik.
Üdv.
Márk | | A fenti posztra érkezett válaszok: urcsalad94@gmail.com | 56.
| 2026.05.16 10:14 | urcsalad94@gmail.com -- re: meo | Szekér
|
Válasz erre
Előzmény | Tisztelt Mátyás!
Ennek a versnek az esetében volt egy kép (az akaratuk ellenére a hatalom által váratlanul elhurcolt emberek képe) ami elég erősen a szemem előtt van még most is. Másrészt beakartam azt is mutatni, hogy milyen végletekhez vezethet egy elhúzódó háború, ami már nem szolgálja a közembert, inkább csak felemészti, vagy ha túlél "hibridet csinál belőle" ahogyan Ön fogalmazott. Fogyunk, Mátyás, ezt akarja elmesélni a vers: számban, emberileg, mindenféleképpen; és az "istenek" számára a kihasználhatóságon túl érdektelenek vagyunk (mármint itt, ahol én élek).
Borbély Szilárd versét elismerem, nem ismertem, de elolvastam, és valóban az "istenek" kifejezés hasonlóan jelenik meg benne, mint a Szekérben, vagy akár A vérző Istenről című versemben.
Köszönöm a marasztalást. | 55.
| 2026.05.13 22:25 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | Szekér
|
| Válasz erre | A "Zötyögünk bőszen az istenek szekerén./ Konyhabútorra penészedett a kenyér." gyönyörű. Szokatlan és megrendítő ez a típusú, magyarázkodás nélküli sűrítés önmagában is a kortárs lírában, de a szenvedés ilyen váratlan tárgyilagosságban való megragadása biztosítja igazán a hatást. Ez, a felütés metaforája, a testszag említése olyan az átélésből fakadó megoldások a szövegben, amit külső szemlélő nehezen tudna reprodukálni, mert a kényelmes többség nyelve alatti, letagadott mozzanatok vannak bennük.
Az a mód, ahogyan az "istenek" kifejezés nem kevés vádló felhanggal alkalmazva van, jól beágyazott a kortárs lírában, egyszerre teszi kozmikus idővé a hétköznapot és egyszerre rángatja le a misztikumot a földre posztmodern módon. Ennek a két iránynak a találkozása az a poszthumanista látásmód, hogy a hatalom, önkény elemészti a vele kontaktusba lépő emberi tényezőt, saját szisztémája alá gyűri és annak végrehajtójává emeli, mindenesetre olyan hibridet csinál belőle, amellyel már nem tudunk többé közösséget vállalni, amelynek a szép szóval, kérleléssel, fenyegetéssel, manipulációval való befolásolásáról lemondunk. Egy kicsit ilyesmi módon vélem olvasni Borbély Szilárd "istenek" használatát is például a 'Deukalion Termelő Szövetkezetben' ("Amikor az istenek vizet bocsátottak a földre,/ az átemelő szivattyút épp apám kezelte..."). Ez a megoldás egyébként (legalábbis számomra) tartalmazza azt a felelősségrevonó gondolatmenetet is, ami a 'A Vérző Istenről' versben kifejtésre kerül, finomabban és más jelentéseknek alárendelve persze, de asszociációs erőterét megőrizve. Marad. | | A fenti posztra érkezett válaszok: urcsalad94@gmail.com | 54.
| 2026.05.08 12:33 | urcsalad94@gmail.com -- re: meo | Utolsó kapcsolatfelvétel (jav.
|
Válasz erre
Előzmény | Tisztelt Mátyás!
Ezen a ponton egyetérthetünk abban, hogy nem értünk egyet, de ez teljesen rendben van. Az én szemszögömből jelen hozzáállásunkkal a sorsunk, ami megfogalmazódik a versben, elkerülhetetlen. Ezért tűnhet olyannyira egyoldalúnak a vers. Sajnos jelenleg nekem nincsenek más kimenetelű vízióim a jövőről, mert tudom, bárhova is megyünk, ha nem változunk meg viselkedésünkben, gondolkodásmódunkban mint faj, akkor csak a meglévő problémáinkat szálitjuk egyik helyről a másikra. Mindenesetre köszönöm a meglátásait, Mátyás. Lehet egy másik versben a jövőben meg is valósulhatnak. Ki tudja? | 53.
| 2026.05.08 12:11 | urcsalad94@gmail.com -- re: meo | Pótolhatatlanok
|
Válasz erre
Előzmény | Tisztelt Mária!
Sokat gondolkodtam ezen a versen. Korábban kaptam rá olyan reakciót szerkesztőtől (nem a dokkon), hogy nem igazán tud mit kezdeni ezzel a verssel. Annak kapcsán, amit írt, hogy elszégyelte magát az jutott eszembe, hogy talán pont azért ilyen nehezen emészthető a vers, mert valójában a kollektív szégyenérzetről szól, ami egyrészt a tehetetlenségünkből, másrészt pedig abból fakad, hogy aki tehetne valamit, az nem tesz semmit, hogy több ezer év nem volt elég az emberiségnek arra, hogy túltegye magát az ilyen kicsinyes dolgokon, amik sokkal többet követelnek, mint amennyit érnek. (például a háború) A vers muszáj bátorsága ebben az olvasatban az együttélésünk a kollektív szégyenérzettel, ami lássuk be, nem könnyű, de elkerülhetetlen. Köszönöm, Mária, hogy írt, és segített más megvilágításban látni a verset. Meglepő felismerés volt számomra, hogy amit eredetileg felemelő üzenetnek szántam (a megírás utáni közvetlen változatában), az végül a kollektív tehetlenség okozta szégyen megfogalmazásává vált. Szerintem nem az a baj, ha szégyeljük magunkat. Én is szégyelem magam. Az a baj, ha nem. | 52.
| 2026.05.06 22:10 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | Utolsó kapcsolatfelvétel (jav. 1)
|
| Válasz erre | Jót tett annak a megjegyzésnek a kivétele, de azért az előző meómban leírt fenntartásaim még mindig élnek, egyoldalú tanulságot érzek a szöveg mögött hatni és megrökönyödést- megrökönyítést. Másrészt amit vállalt a vers, azt maradéktalanul teljesíti; ha az egyik dokkon honos kritikai hozzáálláshoz nyúlnék, azt írhatnám, hogy "nem tudok belekötni", de inkább azt írom, hogy a megvalósítás eléri a kitűzött célt és a cél bírálata, összehasonlítása más célokkal már sokkal, de sokkal szubjektívebb dolog.
Talán én a sci-fi díszletéhez nyúló művektől egy sokkal absztraktabb, vagy nem is absztraktabb, egyszerűen távolibb optikát várok, amiben a tömegek mozgása, a történelem menete, ünnepek és tragédiák úgy mosódnak össze borzongatóan embertelen szépségű formációkba, mint ahogyan akár a Jupiter viharjai képeznek márványszerű csíkokat. Nyilván ez a beállítás is lehet a giccs egy neme, illetve a 'fenséges' esztétikai minőséggel való visszaélésnek van kitéve elsősorban, ami, mint tudható, közel áll a totalitárius diktatúrák ízléséhez. Engem, bárhogyan is olvassam ezt a verset, a "Jupiter légkörébe/ beszivárgott történelem" emberi léptéket tudatosító, felfoghatatlan arányokat sejtető képe ragad meg és elvisz egy teljesen más irányba, mint amivel a szöveg többi része foglalkozik. Volt néhányszor olyan álmom, hogy egy szinte teljes egészében folyékony vízből álló bolygóba zuhanok, aminek esetleg van egy kétemeletes háznál nem nagyobb szilárd magja, egyedül ahhoz viszonyítható a mindent betöltő, elementáris merülés, amiben a kicsiségem és jelentéktelenségem felismerése paradox módon mámorrá válik- a kép ezt a hangulatot idézi fel, ami után hígnak érzem a történetmesélést. Viszont a "rongyokban prédikáló/ próféta fogadta őket,/ és a hélium meghajtású felhőrakéták.", mint írtam, a bűbájosan nyegle "és"-ével igazán jó, mert nem a sublime, de a posztmodern sci-fi esztétikájának magasan megfelelő (Philip K. Dick Stanislaw Lemmel szemben, teszem azt.) Szóval nem szavazok. | | A fenti posztra érkezett válaszok: urcsalad94@gmail.com | 51. 50. 49.
| 2026.05.01 21:21 | urcsalad94@gmail.com -- re: meo | Pótolhatatlanok
|
Válasz erre
Előzmény | Tisztelt Mária!
Ha van észrevétele, nyugodtan meózzon. Ez is csak vers, ez is csak reflexió. Talán pont attól lesznek jók az észrevételei, mert Ön nem él ezek között a körülmények között. Értem ezalatt, hogy lehet objektívebben látja a helyzetet, mint én. De ha nem szeretne meózni, természetesen ezt is elfogadom. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Fűri Mária - szerki | 0 25 50 |
|
